Utolsó simítások a Szép magyar komédián

Hétfőn délután a mikházi Csűrszínházban tartott sajtótájékoztatót a Balassi Bálint Szép magyar komédiáját színpadra állító stáb: Török Viola rendező, Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, Szélyes Andrea díszlet- és jelmeztervező, valamint Benő Barna, a Bekecs néptáncegyüttes vezetője, akik az előkészületekbe, a színházi munkába avatták be az újságírókat.

Fotó: Vajda György

Hétfőn délután a mikházi Csűrszínházban tartott sajtótájékoztatót a Balassi Bálint Szép magyar komédiáját színpadra állító stáb: Török Viola rendező, Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, Szélyes Andrea díszlet- és jelmeztervező, valamint Benő Barna, a Bekecs néptáncegyüttes vezetője, akik az előkészületekbe, a színházi munkába avatták be az újságírókat.

Török Viola rendező kifejtette, nagyon sok kihívásnak kellett megfelelniük, hiszen Balassi Bálint a mai olvasó számára nehéz, cirkalmas szövegét dolgozták fel úgy, hogy a 21. század nézője is befogadja a darabot.

– Balassi az első magyar drámaíró és költő, aki a verseit dalokra szerezte. Ha azt akarjuk, hogy felelevenítsük az ő világát, ragaszkodnunk kell, hogy dalokkal tűzdelt zenés előadás legyen a Csűrszínházban. Ezért olyan színészeket válogattunk, akik nemcsak énekelni, de hangszeren is tudnak játszani. De így is kérdéses volt, hogy miként tudjuk a színészek hangszertudását összehangolni a darabbal – mondta a rendező.

Ezenkívül megjelenik a tánc, amely szervesen beépül a darabba, amihez társítani kellett egy olyan színpadképet, amely felidézi a reneszánsz világot. Nem muzeális tablókép előtt játszanak majd a színészek. A díszlet a természet-közeliséget, az életörömet jeleníti meg háttérként. Hogy Balassi szövege, a zene, a tánc, a díszlet miként fog majd harmonizálni a színpadon, az kiderül a bemutatón.

Az előadás zenéjét és koreográfiáját Könczei Árpád UNITER-díjas zeneszerző, koreográfus jegyzi.

– A tánc szerves alkotórésze az előadásnak. Ez Balassi esetében többszörösen indokolt. Köztudott, hogy korának egyik legjobb hajdútáncosa volt. Megpróbáltuk a kor virtuozitását, a hajdútáncnak a férfiasságát, keménységét bemutatni, amelyhez forrásként a küküllőmenti hajdútáncot használtuk fel, de más néptánc- és népzenei elemeket is felismerhet majd a közönség, amelyet a Bekecs néptáncegyüttes tagjai tolmácsolnak – mondta a zeneszerző, majd hozzátette, a zene ritmusát egy kicsit közelebb hozták a mai emberhez, így pergőbb hangszerelésben köszön vissza az átdolgozott, népzenei elemekkel gazdagított korabeli muzsika.

A gondolatot Benő Barna, a Bekecs néptánc-együttes vezetője folytatta, aki elmondta, második ilyen jellegű előadáson dolgoznak együtt Török Violával.

– Tanulságos volt számunkra ez az időszak, mert megismerkedhettünk a színházi munkával. Erőltetett menetben, két és fél hét alatt állítottuk össze a produkciót, úgy, hogy együtt kellett működni a játékban a színészekkel, kötött a szöveghűség, a rendező által elképzelt helyzet… Szóval ez a munka eltért a hagyományos néptáncelőadásoktól, amelyekhez eddig szokva voltunk, ez jelentette számunkra az igazi kihívást, amelynek, reméljük, hogy megfelelünk.

Szélyes Andrea jelmeztervező elárulta, hogy nem ragaszkodtak a korhű reneszánsz elemekhez, hiszen a jelmezeknél népviseleti motívumokat is felhasználtak.

– Látványosra terveztük a jelmezeket, mert a reneszánszban minimális volt a díszlet, a kosztümök uralták a színpadot, ezért mi is hangsúlyt fektetünk a ruhákra, amelyeket annyira természet-közelinek terveztünk, hogy van káposzta-, eperformájú is. A díszlet anyagmintáiban jelentkeznek a természet színei és a virágminták, amelyeket ágakkal egészítünk ki, s kihasználjuk a Csűrszínház környezetét is – mondta a jelmeztervező, Szélyes Andrea.

Balassi Bálint Szép magyar komédiájának nyilvános főpróbája csütörtökön lesz, a bemutatót pénteken tartják, szombaton megismétlik az előadást. Mindhárom alkalommal 21 órakor gördül fel a függöny.