Nyugati barátaink azt hitték, háborús övezetbe érkeztek, amikor átlépték a határt. Háromszor hosszabb „európai útszakaszt” rövidebb idő alatt tettek meg, mint Aradtól Vásárhelyig.
Nyugati barátaink azt hitték, háborús övezetbe érkeztek, amikor átlépték a határt. Háromszor hosszabb „európai útszakaszt” rövidebb idő alatt tettek meg, mint Aradtól Vásárhelyig. És nem csupán az utak állapota miatt. Elrémítette őket az is, hogy ebben az országban mennyire nem tartják be a közlekedési szabályokat. Első kérdésük az volt: hogy merünk autóba ülni? Erre mit lehet válaszolni? Ha az utak állapotát nézzük, a sok szabálytalankodót, a szörnyűbbnél szörnyűbb balesetekről szóló híradásokat, valóban vakmerőségnek számít a vezetés.
Sajnos, nem első alkalommal mondták Európa civilizáltabb részeiből érkező ismerősök, hogy félnek a romániai utakon vezetni. Joggal – tehetnénk hozzá.
Utánanéztünk, mit is mutatnak a statisztikák. Romániában összesen 85 ezer kilométer út van, aminek 40%-a köves és földút. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a 85 ezer km-ből több mint 17 ezer km tekinthető országútnak. Az utak csaknem 42%-a (35.587 km) megyei, 32.190 km községi út. A megyei utak 29%-át, a községi utak mintegy 9%-át újították fel az elmúlt években. Az országutak esetében 6.270 km európai út, 644 km autópálya, 270 km háromsávos, 1700 km négysávos országút.
Az Európai Unió tavaly figyelmeztette Romániát, hogy a 2014–2020-as partnerségi egyezményből hiányzik az általános közlekedési mesterterv, és ha nem készül el a dokumentum, megtörténhet, hogy az Európai Bizottság leállítja a nagy beruházásokra vonatkozó operatív programot, ami azt jelenti, hogy Románia közel 2 milliárd euró térítésmentes kölcsönt veszíthet el, ha 2015-ig nem fejezi be az uniós költségvetésből finanszírozott infra-struktúraterveit.
A kormányfő áprilisban bejelentette, hogy a kormány elkészült a mestertervvel. Ennek megfelelően a közúti szállítás esetében 29 autópálya készül el, felújítanak és korszerűsítenek 86 országutat, 82 városi és municípiumi körforgalmi utat, 28 hidat építenek, 93-at pedig felújítanak…
De ki hisz már a politikusoknak? Az elmúlt 25 év alatt az utak problémája mindig kampánytéma volt, mindegyik szavazatot kunyeráló politikus – pártszíntől és nemzetiségtől függetlenül – többek között jó utakat és autópályákat ígért. Ehelyett az történt, hogy 25 év alatt 22 szállítási miniszter váltotta egymást, a parlament olyan törvényeket hozott, amelyek lehetővé tették a versenytárgyalások megóvását és a végeérhetetlen pereket, projektváltoztatást stb.
Több mint egy évtized után (52 km kivételével) sem készült el a világ legdrágább autópályája, amelyet 2004-ben kezdett el építeni a Bechtel és 2011-ben (!) kellett volna befejeznie. A tervezett 415 km sztráda 2,2 milliárd dollárba került volna. Közben öt szállítási miniszter, két államfő és három miniszterelnök jött és ment, az ár az eredeti 400-szorosára emelkedett, autópálya pedig sehol. És még nem szóltunk a többi félbe-szerbe hagyott vagy már a szalagvágást követő hetekben megrepedezett sztrádáról.
Csoda, hogy a külföldiek félnek belépni az országba, és ami még rosszabb, elkerülnek a beruházók? Sebaj, újra választási év következik, a szavazatok fejében megint megígérnek legalább 2.000 km sztrádát.
