Üzbegisztán nem akar többé külföldi katonai támaszpontot
Úgy néz ki, búcsút mondhat az Egyesült Államok annak, hogy a tálibok elleni afganisztáni műveleteihez egy a szomszédos Üzbegisztánban korábban használt katonai támaszpontra visszatérhessen; a közép-ázsiai ország ennek ugyanis törvényi úton igyekszik gátat vetni.
Úgy néz ki, búcsút mondhat az Egyesült Államok annak, hogy a tálibok elleni afganisztáni műveleteihez egy a szomszédos Üzbegisztánban korábban használt katonai támaszpontra visszatérhessen; a közép-ázsiai ország ennek ugyanis törvényi úton igyekszik gátat vetni.
Taskent mindazonáltal ügyes taktikus, mert az a törekvése, hogy területén ne működjön külföldi hadi bázis, még nem zárja ki a nagyhatalmakkal való katonai együttműködés lehetőségét – mutatnak rá elemzők.
A taskenti alsóház csütörtökön hagyta jóvá azt az Iszlam Karimov államfő által előterjesztett külpolitikai dokumentumot, amelynek értelmében a közép-ázsiai ország megtiltaná, hogy területe külföldi támaszpontok vagy más külföldi katonai létesítmények helyszínéül szolgáljon. A törvénytervezet egyúttal Üzbegisztán semlegességét deklarálva azt is kimondja, hogy az állam nem csatlakozik semmilyen katonai és politikai tömörüléshez, katonái pedig nem vesznek részt külföldi békefenntartó műveletekben.
A volt szovjet tagköztársaság 1991-es függetlenné válása óta külpolitikai téren ez az első nagy lélegzetvételű dokumentum, amelyet a szenátus várhatóan még ebben a hónapban elfogad. Az amerikai hadsereg éveken át használta a közép-ázsiai ország délkeleti részén található karshi-khanabadi légitámaszpontot az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat elleni afganisztáni akcióihoz. Taskent azonban kiüríttette és birtokba vette a bázist azt követően, hogy megromlott a viszonya Washingtonnal és az Európai Unióval (EU) a 2005 májusában a kelet-üzbe-gisztáni Andizhanban kitört felkelés elnyomása miatt.
A tekintélyuralmi rendszert kiépítő Iszlam Karimov azóta már igyekezett javítani kapcsolatait a Nyugattal, ami több megfigyelőt is arra engedett következtetni, hogy az amerikai hadsereg rövidesen visszatérhet a 27 milliós, többségében muszlimok lakta országba. A mostani külpolitikai csomag azonban véget vet az ilyen feltételezéseknek.
Júniusban Üzbegisztán ráadásul felfüggesztette tagságát a Moszkva irányítása alatt álló és több volt szovjet köztársaságot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) is, amelyet elemzők a NATO regionális ellensúlyaként emlegetnek. A lépés bosszúságot okozott Oroszországnak, Arkagyij Dubnov moszkvai Közép-Ázsia-szakértő szerint azonban Taskent semlegessége kinyilvánításával igyekszik Moszkvát megnyugtatni. „Olyan, mintha Karimov azt akarná jelezni orosz partnereinek: az, hogy nem veletek vagyok, nem jelenti azt, hogy ellenetek lennék” – magyarázta a szakértő. „Sőt mi több, Üzbegisztán a külföldi bázisok betiltásával még nem gátolja meg az amerikaiakkal való együttműködést sem” – tette hozzá Dubnov. Mint rámutatott, az amerikai különleges erők – a NATO-csapatok 2014-es kivonása után – a tálibok ellen indíthatnak támadást akár üzbég létesítményekből is.
