Valamit tenni kellene a Benes-dekrétumokkal
Újra feléledtek az ezerszer eltemetett Benes-dekrétumok. Jó lenne ez ügyben végre tenni valamit – mutat rá a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szerdán annak kapcsán, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága néhány napja napirendre tűzte a témát.
Újra feléledtek az ezerszer eltemetett Benes-dekrétumok. Jó lenne ez ügyben végre tenni valamit – mutat rá a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szerdán annak kapcsán, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága néhány napja napirendre tűzte a témát.
„Magyarország ismét a cseh újságírók látókörébe került. A dolog mégiscsak többet érdemelne néhány buta megjegyzésnél arról, hogy a dekrétumok védelmezőinek és kritikusainak kölcsönösen szükségük van egymásra. Miről van tehát szó?” – teszi fel a kérdést Bohumil Dolezal ismert cseh politológus „A példák vonzóak. Még a rosszak is” – című jegyzetében, amelyet a véleményoldalán közöl az újság.
Dolezal leszögezi: Szlovákia a cseh példa nyomán fogadott el nyilatkozatot a Benes-dekrétumok sérthetetlenségéről, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek az euroatlanti államok jogrendjével.
„Politikai szempontból ugyanakkor nyilvánvaló, hogy már 1990-ben lehetetlen volt bármiféle módon lényegesen módosítani azt az állapotot, amely érvényesítésük következtében alakult ki: széles körű, tömegeket érintő bűncselekményről van szó, miközben az elkövetéstől már sok év telt el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetne vagy nem kellene valamit tenni” – írja Dolezal.
Úgy véli: arra azonban volt lehetőség, hogy kölcsönös megegyezéssel az elkövetők és a sértettek között mérsékeljék néhány sérelem következményét.
„Ehelyett a cseh politikusoknak, valamint azok újságírói, illetve történészi lobbijainak sikerült elérniük, hogy az egész ügyet befagyasztották és elhalasztották annak reményében, hogy a »közös jövő« nyomására feledésbe merül. A szlovák politikusok sajnos követték a cseh nyomokat. A példák, főleg a rosszak, vonzóak” – írja Dolezal. Hozzáteszi: míg a német politika ebbe a cseh (és szlovák) hozzáállásba beletörődött, a kisebb érintett országoknak (Magyarország és részben Ausztria) ez problémát okoz. „Őket az ügy közvetlenebbül érinti, mint Németországot” – állítja a politológus.
Szerinte közép-európai problémáról van szó: a nyugati demokráciák Sztálin Oroszországával egyetértésben végül is áldásukat adták a vagyonelkobzással egybekötött lakossági kitelepítésekre. Tudniuk kellett, hogy azok embertelenek lesznek. Oroszország így játszva megszerezte a közép-európai térséget, míg a Nyugat sok évre elveszítette itt bármiféle politikai befolyását.
„A múltban keletkezett konfliktusok ma is veszélyeztetik Közép-Kelet-Európát, és ízletes falattá teszik Kelet nagyhatalmi étvágya számára. Ez a helyzet rendkívül veszélyes, bár nem tudom, mit lehet vele még tenni. Valamit azonban mégis tenni kellene” – zárja eszmefuttatását a magyar ügyekben járatos Dolezal.
