Válasz érkezett…
Minap levelet kaptam a polgármesteri hivataltól. Kissé meglepett a dolog, ugyanis a bő egy évvel ezelőtt a vízi közművekkel, a környezetvédelemmel, az épített környezettel, valamint a közlekedési tanulmánnyal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeim a mai napig megválaszolatlanul maradtak.
Minap levelet kaptam a polgármesteri hivataltól. Kissé meglepett a dolog, ugyanis a bő egy évvel ezelőtt a vízi közművekkel, a környezetvédelemmel, az épített környezettel, valamint a közlekedési tanulmánnyal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeim a mai napig megválaszolatlanul maradtak. Zárójelben most csak annyit jegyeznék meg, hogy a városfejlesztés tárgyalásánál dr. Bernády Györgyöt teljességgel „kifelejtették” (miközben magyar műépítészek is dolgoznak a munkán), míg Emil Dandea érdemeit hosszasan dicsérik. A mostani választ annak tulajdonítanám, hogy ezúttal nemcsak elektronikus formában, hanem írásban, hivatalosan iktatva is letettem azokat, milyenformán a beküldés könnyebben dokumentálható. Az átirat a vízi infrastruktúra és a környezetvédelmi alapozó tanulmányokkal kapcsolatban megfogalmazott ez évi észrevételeimre két csatolmányban reagál. Mondanom sem kell, a csatolmányok egyikén sincs a tervezőcéget azonosító felirat. Míg a környezetvédelmi tanulmánnyal kapcsolatos válasz (alapjában véve helyesen) megelégszik azzal, hogy a véglegesítésnél tekintetbe fogják venni a szerintük indokoltnak tartott észrevételeimet, az előbbire adott válasz ennél sokkal messzebbre megy.
Az előzményekben, valószínűleg ismét csak a hozzá nem értésből fakadóan (ugyanis másra nemigen gyanakodhatnék), összemosva a nyilvánvaló képtelenségek helyett javasolt helyes megfogalmazásaimat az alternatív, tehát egyenértékű megfogalmazásokkal, kifejtik, hogy lényegében egyetértek a tanulmány megállapításaival, ami megint csak egy ferdítés, ugyanis a tanulmány legnagyobb hiányossága épp az, hogy csak elenyésző mértékben tartalmaz elfogadható elemeket.
A továbbiakban értésemre adják, hogy semmilyen jogom sincs minősíteni egy tervet. Ebben az esetben is elemi tévedésben van(nak) a szerző(k). Elfogultságukban megfeledkeznek a véleménynyilvánítás szabadságáról, és valószínűleg azt sajnálják tulajdonképpen a legjobban, hogy legalább a törvényes előírások szerint a kötelező közmeghallgatásnak alávetendő dokumentumok elemzésekor „sajnálatos módon” kiderülnek az általam is kifogásolt visszásságok és súlyos hiányosságok.
Szokás szerint a dokumentum végén következik a csattanó. Ekkor már a nyílt fenyegetéstől sem riad(nak) vissza a szerző(k). Engedtessék meg (ismét csak saját fordításomban) idéznem az utolsó mondatot, mert gondolom, sokatmondóan jellemzi a szerzőt(ket): „Kelemen úr! Ön közműtervezésre engedélyezett egyéni tervező. Ebből eredően egy potenciális versenytárs cég rágalmazása és becsmérlése tulajdonképpen egy nem lojális konkurencia (kiemelés tőlük), és amennyiben a továbbiakban nem türtőzteti magát, kénytelenek leszünk kérni az Ön megbüntetését.”
Elismerem, hogy kissé erős szavakat használtam a minősítéskor, amit viszont a rendkívül kirívó, teljességgel megengedhetetlen és elfogadhatatlan hiányosságok egész sorozata indokolt. Egy nyilvános beszélgetés esetén lehetőség volna szó szerint idézni a kifogásolt részeket, hadd lássa mindenki, miről is van szó. Szerencsénkre viszont véleménynyilvánításhoz nem kell engedélyt kérjünk senkitől. A válasz és a fenyegetés aláírójaként egy magát mérnöknek tituláló személy, Rott Ludovic neve van megjelölve, az aláírás viszont nem az övé. Az ismételten szükséges pontosításként hadd jegyezzem meg, hogy a véleményezett dokumentumokon nem szerepel sem az aláíróként megjelölt (akinek egyébként nincs meg a törvény által kötelezően előírt jogosítása ilyen szakmai anyagok összeállítására), sem más, erre jogosított személy neve. Ezzel szemben Maros megyében hét éve az egyedüli ilyen szakosítású jogosított tervező vagyok. Nyilvánvalóan ez sértheti, egyébként furcsa módon, mind a polgármesteri hivatalt, mind az általános városrendezési terv időszerűsítése kidolgozásának jogát elnyert hármas cég egyikét, amelynek a közmeghallgatáson részt vevő képviselője, Octavian Lipovan műépítész (az ott készült hangfelvétel bizonyításával) egyenesen azzal vádaskodott, hogy azért kritizálom az anyagot, mert nem engem kértek fel az együttműködésre. A volt kolléga csak azzal van – méghozzá alapvető – tévedésben, hogy a közbeszerzési törvény, tervezési feladattól függetlenül, nem tiltja az országból bárki jogosított tervező bevonását egy csapatba. Másrészt a véleményezésem összeállításakor a kidolgozó személy(ek) neve mindenki számára ismeretlen volt (az egyik észrevételem pont erre vonatkozott), ami eleve kizárja a személyeskedés vádját, sőt, ha alaposabban átolvassuk a választ, még most sem derül ki teljes bizonyossággal az elkövető(k) neve. Másrészt egy nyilvánvalóan rossz munkát nemigen lehet dicsérni, még magánszemélyként sem, ahogy én is tettem. Ezt pedig nem lojális konkurenciaként beállítani csak szándékos rosszindulattal lehet.
A továbbiakban viszont igenis kíváncsi lennék, és gondolom nemcsak én, arra, hogyan is alkalmazzák az illetékes hatóságok a törvényes rendelkezéseket abban az esetben, amikor például ezek szigorú büntetések terhe mellett tiltják a szakmérnöki anyagok műépítészek általi aláírását (mint ahogy itt is történik), továbbá az ily módon kidolgozott dokumentumok elfogadásánál és jóváhagyásánál.
Kelemen Árpád
