Választás előtti gondolatok
Zajlik a választási kampány, új parlamenti vezetőket kell választani. A XXI. században élünk, a „demokráciának” nevezett rendszerben. Sajnos, mi, magyarok, akiknek csak az a hibánk, hogy a fejünk felett ide-oda húzogatták a határokat az idők során, még mindig másodrangú állampolgárokként élünk szülőföldünkön.
Zajlik a választási kampány, új parlamenti vezetőket kell választani. A XXI. században élünk, a „demokráciának” nevezett rendszerben. Sajnos, mi, magyarok, akiknek csak az a hibánk, hogy a fejünk felett ide-oda húzogatták a határokat az idők során, még mindig másodrangú állampolgárokként élünk szülőföldünkön. Ezt bizonyítja az is, hogy nem képviseltetünk népességünk arányában a legfontosabb fórumokon, az igazságszolgáltatásban, a rendőrségen, csendőrségen, az egészségügyben, az igazgatói állások betöltését, az utcaneveket, az iskolák névadását illetően. Ezt támasztja alá az is, hogy harcolnunk kell azért, hogy gyermekeink magyar egyetemen magyarul tanulhassanak. Ebben a városban, amelynek majdnem 50 százaléka magyar, állampolgárokként semmi mást nem akarunk, csak egyenlőségben élni a többségi néppel. Ez a föld azé, aki itt él. Meg kell becsülnünk egymást, de elvárjuk, hogy minket is megbecsüljenek, egyenrangú állampolgárként tiszteljenek. De addig, amíg anyanyelvünket nem használhatjuk korlátlanul mindenhol, az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban, az utcák és épületek feliratozásában, ez álom marad. Amíg nem képviseltetünk a népesség arányában, addig szó sincs egyenlőségről.
Közeleg a választás, és van egy szövetségünk, az RMDSZ, a romániai magyarok szövetsége, amely megalakulása óta jól-rosszul, de képviselte jogainkat. Minden magyarnak joga volt és van ebben az alakulatban politizálni, bírálni, dolgozni, segíteni, jogaink kiharcolása érdekében tenni valamit. De sajnos egyes politikusok csak a saját érdekeiket nézik, saját bársonyszéküket védik, pártokat alakítanak, és így meggyengítik a magyar összetartozást. Minden tiszteletem azon politikusoknak, akik őszintén, gerincesen képviselik jogainkat minden fórumon, de a magyar pártok vezetőinek rá kellene ébredni az „egységben az erő” igazságára, arra, hogy csakis összefogva harcolhatjuk ki jogainkat. Az egészben az a legfurcsább, hogy a szóban forgó pártok vezetői közül egyesek korábban az RMDSZ-ben töltöttek be vezetői szerepet, most pedig a szövetség ellen harcolnak, és megosztják a romániai magyarságot.
Egyszerű emberként nem tudom megérteni, hogy miért kell az erdélyi magyarságnak három-négy párt. Egyetlen szervezetben, jelen esetben az RMDSZ-ben kellene összefogni és harcolni a jogainkért, az egyenlőségért, azért, hogy elsőrendű állampolgárokként élhessünk szülőföldünkön. Ezt csak úgy érhetjük el, ha elmegyünk szavazni, és választunk egy erős vezetőséget, amely képviseli a magyarságot a parlamentben, illetve az Európai Unióban. Sajnos az uniót jobban foglalkoztatja a disznók és tyúkok komfortérzete, mint a kisebbségek jogai. Szavazatunkkal is meg kell hát mutatnunk, hogy itt voltunk, itt vagyunk, és itt is leszünk mi, magyarok, és egyenlőségben szeretnénk élni azokkal, akikkel osztozunk ezen a téren. Úgy gondolom, az autonómia nem megvalósítható, hiszen össze vagyunk keveredve az itt élő népekkel. Minden kisebb csoportnak nem lehet autonómiát biztosítani, de az egyenlőséghez minden népnek, népcsoportnak joga van. Azt üzenem polgártársaimnak, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint, egységünk védelmében.
Kádár Jenő
