A közelmúlt kormányváltásait elnézve a politikai hátterű kabinetek esetében a felkészültséget illetően kivétel nélkül mindig sikerült gyengébbet összehozni, mint a korábbi.
A közelmúlt kormányváltásait elnézve a politikai hátterű kabinetek esetében a felkészültséget illetően kivétel nélkül mindig sikerült gyengébbet összehozni, mint a korábbi. Pedig az előző kormánynál gyengébbet alakítani, nem volt kis kihívás, de a koalíciónak sikerült e mély léc alatt is átcsusszanni.
A legnagyobb balek címet már az első napi szereplés után ki lehet osztani az új pénzügyérnek a magánnyugdíjalapokkal kapcsolatos hazudozásért. Mint ismert, a parlamenti szakbizottsági meghallgatása után az új miniszter azt nyilatkozta, hogy felszámolják a kötelező magánnyugdíjalapokat. Erre a piac azonnal reagált, a bukaresti tőzsdeindex zuhanni kezdett, hiszen ezeknek az alapoknak itt jelentős pénzei vannak befektetve. A média is felkapta a fejét a bejelentésre, így főnökei finoman lehülyézték a szakbizottság és a parlament bizalmát is elnyerő minisztert, maga pedig később megpróbálta kimagyarázni a dolgot azzal, hogy félreértették a szavait, nincsenek ilyen tervei a kormánynak. Csakhogy, néhány minisztertársától eltérően, akiknek a felkészültsége távoli köszönő viszonyban sincs a rájuk bízott szakterülettel, az illető adóhivatali tisztviselőként eddig is a szakmában dolgozott, tehát, ha valóban ép elméjű, tudnia kellett (volna), hogy miről beszél, és az mit vonhat maga után. A világ civilizált felén egy ilyen ügyet innentől az ügyészség venne kézbe, mivel a pénzpiacok manipulálása, ami a szóban forgó nyilatkozatoknak a tőzsdére kifejtett hatása révén láthatóan bekövetkezett, normális helyeken bűncselekménynek számít. Ami pedig a magánnyugdíjalapok pénzét illeti, ennek besöprésére valószínűleg megvan a politikai akarat a koalícióban, csak éppen a jogszerű kivitelezéshez szükséges tudás és rátermettség hiányzik.
De vannak egyéb ötletei is az új pénzügyérnek, például jövőtől kivezetné a nyereségadót, és üzleti forgalom alapján adóztatna minden vállalkozást, meg a bal féltekén kapós elvek szerint különadót vetne ki a gazdagokra. Fináncként tudnia kéne, hogy mindezt legálisan a jövő évtől már nem lehet megvalósítani, mert a mostani szabályok szerint az adótörvénykezés módosításait legkésőbb az alkalmazás előtt fél évvel kell elfogadni, és szombaton már beléptünk az esztendő második felébe. Az egyelőre szándékként bejelentett pénzügyi változásokból a tárcavezető balekségén túl egyre világosabban látszik, hogy a hatalom kezd rájönni arra, hogy az eddigi számításaikhoz a valóságnak nincs úri kedve alkalmazkodni. Azért a kapkodás, mert kezdik látni, hogy fejjel mennek a falnak. Koppanni viszont az adófizetők feje is fog az eredménytől.
