Vandalizmus vagy garázdaság?

Újabb pihenőhelyet rongáltak meg

Maros megyében, a 15-ös országút mentén újabb rongálás történt egy pihenőhelyen. Július 21-én, a reggeli órákban az útügyi igazgatóság munkatársai újabb éjszakai garázdaság eredményét jelezték.

A Brassói Regionális Útügyi Igazgatóság szóvivője, Elekes Róbert megkeresésünkre elmondta, hogy a Marosfelfalu – Marosvécs övezetében tavaly év vége felé kihelyezett bútorzatot – asztalt és padokat – ismeretlen tettesek teljesen tönkretették. Egy hasonló bútorzat 2850 lejbe kerül, újrahasznosított műanyagból gyártották, és a környezettudatosság mellett olyan meggondolásból esett a választás erre az anyagra, hogy a fémtolvajok ne érezzenek késztetést arra, hogy szétvágják, és az ócskavasbegyűjtőnél értékesítsék. Sajnos, ennek ellenére évente 15–20 ilyen rongálást kell helyreállítsanak a közúti forgalomban részt vevőkre való tekintettel. Ezúttal valakik kerti bútorzatként szerették volna elemelni, de a jelek szerint nem sikerült. Az igazgatóság ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.

Nem újdonság az országban, hogy az útszéli pihenőhelyekről bútorzati elemek, asztalok, padok, szemétkosarak tűnnek el az éj leple alatt. A rongálókat általában nem sikerül kézre keríteni, de azokat sem, akik illetéktelenül hagyják úton-útfélen a lomot, háztartási szemetet és hulladékot. Két éve a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság az országutak forgalmasabb szakaszain kialakított pihenőhelyekre újrahasznosított műanyag palackból készült tömör asztalokat és padokat szereltetett. Maros megyében huszonnégy nagyobb pihenőhelyet tettek ezáltal kényelmesebbé, civilizáltabb körülményeket kialakítva, parkolóhelyenként az asztal és két pad kihelyezésének a költsége hozzávetőleg 2850 lejbe került héa (TVA) nélkül. Az anyagi kár mellett azonban a funkcionalitás hiánya is bosszantó, mivel a járművekkel az országon, annak településein áthaladók pár percnyire sem pihenhetnek civilizált körülmények között, tiszta pihenőhelyen.

Arra a felvetésünkre, hogy térfigyelő kamerák szerelése megoldaná-e a helyzetet, ismertette azokat az ellenérveket, amelyek miatt a kamerákkal való megfigyelés egyelőre nem kivitelezhető. A megfigyelőkamerákat napelemmel kellene működtetni, hogy biztosítsa a folyamatos vételezést, sok esetben azonban nincs térerő sem azokban a parkolókban, ahol előszeretettel rongálnak és szemetelnek, ha pedig nincs térerő, a felvételek elküldésére sincs lehetőség. Voltak már próbálkozások, főként a rendszeresen nagy mennyiségű hulladékot lerakó személyek leleplezésére, de a megkeresett őrző-védő, biztonsági cégek közül ez idáig egyik sem küldött árajánlatot ilyen jellegű beruházásra és szolgáltatásra, ami a számítások szerint jóval meghaladná az őrzött objektumok értékét. Így marad a remény, hogy egyszer talán civilizáltabbá válik Románia lakossága.