Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Nyárádmenti, udvarhelyszéki és gyimesi érdeklődők jelenlétében szerdán Jobbágyfalván mutatták be tapasztalataikat azok a szakemberek, akik a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodás területén hazai és külföldi jó tapasztalatokat szereztek. A szakmai tanácskozás helyszíne nem véletlenül volt a Nyárádmentén.
A szeminárium a Természetalapú innovációk a városi erdő- és csapadékvíz-gazdálkodásban (angol megfelelőjének rövidítése NABI) elnevezésű nemzetközi projekt keretében valósult meg. A projekt révén hat ország szakértői gyűjtöttek olyan innovatív, már megvalósított, természetalapú megoldásokat, amelyek jó példát mutathatnak az önkormányzatoknak és a lakosságnak a hatékony, természetbarát és fenntartható vízgazdálkodás területén. A partnerszervezetek esettanulmányokat végeztek, ezeket pedig internetes úton elérhetővé teszik az önkormányzatok, a szakértők és más érdekeltek számára.
A NABI projektet a Magyar Reflex Környezetvédelmi Egyesület vezeti, ebben Magyarországot ez a civil szervezet képviseli, Németországot az Aifora GmbH, Ausztriát a Klimabündnis Österreich, Olaszországot a COPSE, Horvátországot az IDA, Romániát pedig a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ (FÖK). A három évig (2020–2023) futó projektet az Európai Unió finanszírozza az Erasmus+ program révén.
A projektet Hajdu Z. Zoltán menedzser mutatta be. Minden ország tíz legjobb csapadékvíz-gazdálkodási példáját gyűjtötték be, amiből minden ország esetében a két legjobbat választották ki szavazás útján, itt Románia két projektje (a nyárádgálfalvi mederhelyreállítás és a kolozsvári Iulius Mall parkja) bizonyultak a legjobbnak. A projekt során azonosították a legnagyobb kihívásokat, úgymint a biológiai sokféleség csökkenése, kimerült ökoszisztéma, hőhullámok, városi vízhiány és vízmegtartó képesség, és mindezek megoldására vagy csökkentésére jó példákat, megoldásokat mutattak be. Megismerkedhettek a németországi Freiburggal, amely Európa legélhetőbb és legzöldebb városa, ahol már önnfentartó lakónegyedek is kialakultak.
Mindezekről két kiadvány is született, az egyik a kiválasztott legjobb kezdeményezéseket, a másik a fenntartható fejlesztési célokhoz kapcsolódó kérdéseket tartalmazza. Ezek internetes úton elérhetők és tanulmányozhatók – mutatta be az eredményeket dr. Hajdu Zoltán, a FÖK elnöke.
A téma kapcsán kialakult beszélgetésen elhangzott: mások már ott tartanak, hogy az évtizedekkel ezelőtt elhibázott környezetvédelmi beavatkozások nyomait megpróbálják helyrehozni, nálunk pedig most kezdik elrontani azt, ami a természetben még jól működött. Példaként a néhány éve a Nyárád középső és alsó szakaszán végzett vízügyi szabályozást hozták fel, amely gyorsan elvezeti a csapadékvíz-felesleget, megment néhány települést az árvízveszélytől, de tönkretette a folyó életvilágát, és víz nélkül hagyja a folyót. Ehelyett a meanderek megtartásával, a mellékpatakok vizének visszatartásával, árterek biztosításával hasznosabban lehetett volna kezelni a vízgazdálkodási kérdéseket. Ilyen vízkapacitással nem lehet ellátni 30 ezer embert ivóvízzel – utaltak a megyei ivóvízellátási terv hibáira. Rámutattak: azok a térségek lesznek élhetők, keresettek, ahol van víz, élő környezet, hagyományos gazdálkodás.
A továbbiakban Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere bemutatta az általuk a FÖK segítségével az elmúlt húsz évben megvalósított vízmegtartó kezdeményezéseket: Nagyadorján fölött egy kisgátat építettek, és élőhelyet állítottak helyre, a völgyön lefolyó patakon kis vízlépcsőket építettek, továbbá Gálfalván a Nyárád holtágát kitakarították, feltöltötték vízzel, halastavat létesítettek benne, részben meghagyták a természetes élőhelyet, s mindezek következtében visszatelepült az élővilág, van horgásztó, és a mellette levő sportbázisnak és szabadidős pontnak köszönhetően megpezsdült a falu is. A FÖK ezt követően Nyárádszereda és Székelytompa között hozott létre egy másik vizes élőhelyet, de szaktudással segítette egy jobbágyfalvi hasonló magánkezdeményezés kivitelezését is. Mindez azonban csupán egy csepp a tengerben, de ha ilyen gondolkodást képviselt volna mindenki és a vízügyi hatóságok is, egészen más lenne a helyzet – hangzott el.
A találkozóra Székelyderzsből is érkeztek érdeklődők, Német László főleg a helyi kezdeményezések műszaki és jogi hátterére volt kíváncsi, míg a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány elnöke, Balla Zoltán azt szeretné, ha az ezen a téren felhalmozott tudást népfőiskolai oktatás szintjén hasznosítanák.
A NABI projekt keretében a FÖK célja, hogy hozzájáruljon a települési zöld felületek és a csapadékvíz-kezelés új, a természet által kínált megoldásaihoz. Ezek a módszerek kulcsszerepet játszhatnak a települések jövőjében, és segíthetnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. A szakmai találkozó révén a FÖK célja az volt, hogy egy asztalhoz ültesse a szakembereket, az önkormányzatok képviselőit, ezzel elősegítve a hosszú távú párbeszédet, hozzájárulva a jó gyakorlatok alkalmazásához a településfejlesztésben, egy élhető település kialakításának érdekében.