Főtéri történet
Olvasom, hogy beleszólhatnék a főtér átalakításába. Jólesik, hogy rám is számítottak, vagy legalábbis felcsillantották a reményt: akit érdekel a város, a városközpont kinézése, az írja meg a véleményét, és küldje el a polgármesteri hivatal honlapjára.
Arra gondoltam, hogy teológiai végzettséggel, negyvenéves lelkipásztori szolgálat tapasztalatával mit tudnék én okosat mondani, javasolni egy olyan városkép alakításában, ahol olyan jól megszoktuk, és megszerettük a barokk, a rokokó, a szecesszió és az igénytelen tömbházkultúra együttélését? Ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó fél (vagy egész) évszázad átalakítási igyekezete inkább rontott, mint használt erdélyi városunk arculatán, azt is mondhatnók, hogy minek változtatni? Ha azonban komolyan vennék ajánlataimat, akkor lenne pár javaslatom.
Kezdeném az illemhelyekkel. Nem tudom, megszámolták-e, hogy a főtéren – és vonzáskörzetében – négy közvécé található, amiből másfelet használnak is. Ott van például a Petőfi téri, amit már rég lelakatoltak, vagy a városháza mögötti, amely inkább kezd egy Tarkovszkij-filmre hasonlítani, a Román katona szobra mögötti pedig csak félig-meddig használható, olyan körülményes szabályosan megközelíteni. A Színház téri aluljáróban lévő viszont működik.
Ergo: ott kezdeném a városközpont átalakítását, hogy megszüntetném az alig használt főtéri illemhelyeket, ne az fogadja a külföldről hozzánk érkező érdeklődőket, vendégeket. Ezek után áthoznám a vár alól a polgármester szobrát a főtérre, elvégre Bernády György is tett annyit a városért, városközpontért, mint a móc vezér vagy az ismeretlen zászlós katona. Én nem félek a szobrok vándoroltatásától ebben a városban, hiszen emlékeim szerint a költő, Eminescu is a róla elnevezett ifjúsági ház nevének igazolásaképpen került a jelenlegi helyére.
Utolsó, szerény igényként – sokak értetlensége ellenére – nem a főtér közepére építeném fel az egykori zenélő kutat, mert a virágórának hangulata, régisége, eredetisége és igazi vásárhelyisége lett már. Egy városközpont átalakításakor pedig éppen ezekből kellene kiindulni.
