Városperspektívák /Vásárhelyperspektívák – a magánember szemszögéből
A város életére többféle perspektívából lehet rátekinteni, és a látvány nyomán sokféle érzés, gondolat, szándék támadhat a városlakókban.
A város életére többféle perspektívából lehet rátekinteni, és a látvány nyomán sokféle érzés, gondolat, szándék támadhat a városlakókban. Mert nem ugyanazt kínálja a város annak, aki a múlt emlékeihez szeretne visszatalálni, annak, aki a mában szeretne otthonosan elidőzni egy kicsit, vagy annak, aki szeretné, ha a jövőben jobban érezhetné itt magát, sőt, ha gyerekének vagy unokájának is tetszene az, amit itt a városi élet nyújthat. Mindez még persze semmit sem mond arról, hogy mit láthat itt egy „külső szemlélő”: megyénkbeli, erdélyi vagy óromániai lakos, vagy hogy miért lelkesednének és töltenék itt szabad idejüket azok, aki egy vagy több országhatáron túlról látogatnának ide. Bárki, aki elgondolkodik ezeken a kérdéseken, érezheti, hogy itt nem sokat ér a szokásos „politizáló panaszkodás, de még a „követelőzés” sem, ugyanis összetett problémákról van szó. Néhány ezek közül: a város és komplex (kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási, turisztikai) vonzáskörzeteinek a kapcsolata; a város kulturális vitalitásának szintje (a lakosság kreativitásának kifejezési lehetőségei, a kulturális infrastruktúra, a szakképzett humán erőforrás jelenléte és megmaradása, a kulturális események finanszírozására elkülönített költségvetési összegek nagyságrendje, a kulturális eseményeken való részvételi arány, a kreatív ipar és a civil szektor fejlettsége); a város strukturális fejlesztésének lehetőségei és nehézségei stb.
Bizonyára sokan felfigyeltek arra, hogy 1989 után fokozatosan csökkent Marosvásárhely lakossága. Többször volt szó erről a sajtóban, legutóbb a vasarhely.ro internetes újságban. Megnyugtató-e, hogy ezzel a gondunkkal nem vagyunk egyedül? Európában általános jelenség a városok zsugorodása. Igaz, együtt jár ez több más, az utóbbi évtizedekben tapasztalható jelenséggel, például az agglomerációs körzet (nálunk ezt metropoliszövezetnek nevezik) településeinek fejlődésével, amelyet, igen szemléletesen, a szakirodalom a város szétterülésének nevez.
A globalizáció elhozta az urbanizáció diadalát (ma már a világ népességének több mint hatvan százaléka városlakó), és ezzel együtt a városok minden eddiginél jelentősebb sokféle fejlődését, amelyben azonban igen lényeges közös vonásokat is fel lehet fedezni. A mai városokban javában tart a néhány évtizeddel ezelőtt (nálunk 1989 után) kibontakozó dezindusztrializáció: mindenhol azt látni, hogy bontják a gyárakat, és az egyre szaporodó bevásárlóközpontok mellett van, ahol közösségi találkozóhelyek, művészeti központok, szolgáltató és kulturális negyedek épülnek a helyükön.
Mi történik Marosvásárhelyen? Honnan hová tart váro-sunk, ahol csökken a népesség, tagadhatatlan a regionális pozícióvesztés, a horizonton túl megállt a legnagyobb infrastrukturális projekt, az autosztráda építése, évről évre romlik a lakónegyedek élhetősége, és egyre többen mondják, hogy a feleakkora Sepsiszentgyörgy kulturális rendezvényeivel lekörözte Marosvásárhelyt (ahonnan éppen nemrég költözött el a Félsziget is)?
Amikor felvetjük ezeket a kérdéseket és elgondolkodunk a következményeken, nem szeretnénk és nem is tudunk a kreatív várostervezés szakértői helyett szólni – persze szívesen meghallgatnánk őket. Érdeklődésünk nem is a politikusok munkájára irányul, hanem sokkal inkább a magánemberek pozitív tapasztalataira és megvalósításaira, a civil tömörülések, vállalkozók, alkotók és a helyi hatóságok összefogásának a lehetőségeire. Úgy gondoljuk, hogy minden gondolkodó polgárral együtt magunknak is fel kell tennünk kérdéseinket és keresnünk kell rájuk a válaszokat. Ehhez szívesen látunk mindenkit, aki magánemberként velünk együtt megosztja véleményét és ötleteit szakszerű és kreatív megoldások reményében. Várja tehát az átgondolt és pragmatikus kérdésfelvetések, a megalapozott érvek és a termékeny viták kedvelőit a Bethlen Gábor Kulturális Egyesület március 19-én, kedden 18 órától egy csésze teára és eszmecserére a Jazz and Blues Clubba (Sinaia/Sörház u., 3 szám).
