A vártnál szigorúbb lehet az új szerződés
A vártnál szigorúbb lehet az új kormányközi szerződés, amelynek megalkotásáról a decemberi uniós csúcson határoztak.
A vártnál szigorúbb lehet az új kormányközi szerződés, amelynek megalkotásáról a decemberi uniós csúcson határoztak; a Handelsblatt német üzleti lap hétfői beszámolója szerint a szerződés automatikus szankciókat irányozhat elő az államadósságra vonatkozó szabályok ellen vétő országokkal szemben és a költségvetési politika mellett a gazdaságpolitikára is kiterjedhet.
A Handelsblatt szerint eddig két szerződéstervezet készült, és a második, újabb változat jóval szigorúbb az elsőnél. A berlini vezetés nyomására belekerült a szövegbe az a kitétel, hogy automatikus büntető eljárás indul a szerződéshez csatlakozó országok közül mindazok ellen, amelyek államadóssága meghaladja a hazai össztermék (GDP) 60 százalékát. Az első tervezetben még csak az szerepelt, hogy 3 százaléknál nagyobb GDP-arányos államháztartási hiány von szankciót maga után.
Ugyancsak német kezdeményezésre került az új tervezetbe, hogy nem haladhatja meg a GDP 1 százalékát az úgynevezett szerkezeti hiány, avagy strukturális deficit, az egyszeri tételek és a gazdasági ciklus alakulásának hatása nélküli hiány.
Francia nyomásra az államháztartás mellett szélesebb gazdaságpolitikai kérdéseket is szabályozhat a szerződés. Az újabb tervezet első paragrafusában az áll, hogy a szerződő felek szorosabban összehangolják gazdaságpolitikájukat, hogy tovább haladjon előre a belső piaci integráció, erősödjön a versenyképesség és a társadalmi összetartás. Újdonság az az ugyancsak Párizs javaslatára megfogalmazott paragrafus, amely szerint a szerződés részesei valamennyi fontos gazdasági reformot előzetesen megvitatnak egymás között – írta a Handelsblatt.
A szerződéshez elsősorban az euróövezeti tagálla-mok csatlakozhatnak. Az új tervezet szerint a megállapodás akkor léphet életbe, ha legkevesebb 15 ország csat-alakozik hozzá. Az első változat alacsonyabbra helyezte a lécet, 9 állam csatlakozásához kötötte a hatályba lépést. Az új tervezet utolsó paragrafusa szerint hosszabb távon arra kell törekedni, hogy a szerződés beépüljön az uniós jogba; e kitétel szerint a hatálybalépéstől számítva legfeljebb öt év elteltével kezdeményezni kell a szerződés beemelését az Európai Unió szerződéses rendszerébe.
