Vásárhelytől az eszkimókig

Érdekes, olvasmányos könyv bemutatóján vettem részt az elmúlt napokban a marosvásárhelyi Petru Maior Egytemen.

Érdekes, olvasmányos könyv bemutatóján vettem részt az elmúlt napokban a marosvásárhelyi Petru Maior Egytemen. A román nyelvű elbeszéléskötet szerzője dr. Dubb László villamosmérnök, egyetemi előadótanár, a mérnöki tudományok doktora, egy sokoldalú alkotó, aki eredeti szakmája mellett, amelyben találmányok, újítások fűződnek a nevéhez, romániai és nemzetközi humorfesztiválokon kiállító és díjazott karikaturista. Saját karikatúrája került a Villámhárítók a zsinagógákon? kötet címlapjára is. Egyébként Dubb László a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke.

Első kötetét Cornel Moraru professzor, Iulian Boldea egyetemi tanár, a Petru Maior Egyetem Természettudományok és Filológia Karának dékánja, a kötetet kiadó Arhipelag XXI kiadó igazgatója és Dumitru-Mircea Buda adjunktus méltatta.

Korábban a Vatra című irodalmi lapban jelentek meg tudományos-fan-tasztikus írásai, s az teszi érdekessé elbeszéléseit, novelláit, hogy olyan szerző, aki kívülről érkezett, újra kitalálja az irodalmat, s kötete valósággal olvastatja magát – hangzott el többek között Cornel Moraru értékelésében, aki kiemelte a szerző sajátos írásmódját, stílusát, azt a módot, ahogy élettapasztalatai a fikcióval keverednek, s mindezt átszövi a humor.

Elbeszéléseinek ezt a jellegzetességét hangsúlyozta Boldea professzor is, aki szerint Dubb László humora intellektuális, árnyalt, és nem csupán a saját élettapasztalataiból, olvasmányaiból, kedvenc filmjeiből és az emberi sorson való magányos töprengéseiből ered. Ez a humor egy, a látszatoktól és misztikumtól megfosztott világ szereplői, dolgai felé irányul, a szerző ugyanakkor magát sem kíméli – mondotta Boldea professzor.

A 15 elbeszélés témája rendkívül változatos: a kommunista rendszer munkásszállóitól kezdődően az auschwitzi barakkokon át egészen az eszkimók földjéig, akiknek a jeges tengerből kimentett német tiszt magyarázza a Bibliát.

A kötetben benne van a régi Vásárhely a Ritz-fürdővel, a Cementlapokkal, a Súrlott Grádiccsal és a mai hatvanas-hetvenes nemzedék számára ismert történeteivel, benne van a gyárak világa, ahol a rendszerváltás előtt a szerző dolgozott, s olvashatunk egy ismert szerelmi történetet a téglagyári lágerből, és sorolhatnánk tovább. Érdekesen szaggatott és kiszámított, de ugyanakkor meglepetésekkel teli, helyenként montázsszerű Dubb László prózája, amelyben a humor a tragikus helyzeteket is érdekes színben és fényben láttatja. Néha olyan érzése van az olvasónak, mintha a filmekért rajongó szerző forgatókönyvet írt volna, s közben nem rejti véka alá senkiről és semmiről, önmagáról sem a véleményét – egészíthetnénk ki az elhangzott méltatásokat.

A kérdésre, hogy mikor kezdett el írni, az 1947-ben született szerző elmondta, hogy 20 évvel ezelőtt érezte úgy, hogy meg kell örökítenie gondolatait, történeteit. Kezdetben gondot okozott, hogy magyar anyanyelvű zsidó értelmiségiként melyik nyelven fejezze ki magát. Mivel az idő és az események úgy hozták, hogy ma már jobban beszéli a román nyelvet, ezt választotta, álmodni azonban nagyon gyakran még ma is az anyanyelvén szokott.

– Mivel karikaturistaként nem tudtam mindent elmondani, amit szerettem volna, egy újabb eszközt kellett találnom, amivel kifejezhetem magam. Nagyon szeretek mesélni, s így számomra az írás jó kikapcsolódást jelent. Látván, hogy történeteimen, amelyben a valóság keveredik a fikcióval, jókat nevetnek a barátaim, arra gondoltam, hogy megörökítem őket, ami kicsit nehezebb volt – nyilatkozta a szerző. Kérdésemre, hogy lesz-e folytatás, Dubb László hozzátette, hogy először is szeretné lefordíttatni magyar nyelvre, mivel a könyv elsősorban Vásárhelyről és a vásárhelyiekről szól, ezért fontos számára, hogy a magyar olvasókhoz is eljusson.