Védeni kell érdekeinket és értékeinket

A trianoni döntés egy minden ízében igazságtalan, a vesztes és a győztes népek számára is megalázó helyzetet teremtő békediktátum – írta a nemzeti összetartozás napjára kiadott elnöki nyilatkozatában a magyar államfő, Áder János, aki kijelentette, hogy az ebből adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad.

Fotó: MTI

A trianoni döntés egy minden ízében igazságtalan, a vesztes és a győztes népek számára is megalázó helyzetet teremtő békediktátum – írta a nemzeti összetartozás napjára kiadott elnöki nyilatkozatában a magyar államfő, Áder János, aki kijelentette, hogy az ebből adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad. Azt is hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzése nem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelősség felismeréséből és vállalásából.

„A múltba csak egy út vezet, az emlékezeté, s a jövőbe is csak egy út visz, az életé” – fogalmaz a köztársasági elnök. Szavai szerint minden, ami megtörtént velünk a múltban, az velünk lesz a jövőben is, és minden, amit ma cselekszünk, az a jövőben válik emlékezetünk részévé. Így él velünk Trianon emléke is és így válik emlékezetünk részévé nemzeti összetartozásunk napja – írja Áder János.

Hangsúlyozza, hogy mindaz, ami 1920. június 4-én történt, magyarok millióinak okozott kitörölhetetlen fájdalmat. Hozzáteszi, hogy azon a napon egy minden ízében igazságtalan, így mind a vesztes, mind a győztes népek számára szükségszerűen megalázó helyzetet teremtő békediktátum született. „Az ebből adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad” – jelenti ki.

Egyúttal viszont azt is hangoztatja, hogy ez a nap arra is alkalom, hogy a magyarok a világ szabadságszerető népeivel együtt önvizsgálatot tartsanak. Felteszi a kérdést, hogy vajon mindig méltányosak voltunk-e más népekkel, ahogy azt is megkérdezi, hogy megosztottságunk, nehézségeink idején nem keressük-e másban a rosszat, az okot, akár méltánytalanság árán is?

Kijelenti, hogy a 21. század sikere éppen azon múlik, hogy szándékunkban áll-e és képesek vagyunk-e önmagunkban végiggondolni és egymással is felelősen megbeszélni mindezt. Az összetartozás alapja nem lehet más, mint a pontos önismeret, ahogy az összetartozás érzése sem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelősség felismeréséből és vállalásából – jelenti ki az államfő.

A nemzeti összetartozás napja azt üzeni minden magyarnak, köztük a nemzeti kisebbségek tagjainak, minden szomszédunknak és minden európai népnek, hogy közös jövőnknek és sikerünknek csak az együttműködésre való nyitottság és az egymás iránt tanúsított kölcsönös tisztelet lehet erős fundamentuma – hangsúlyozza Áder János.

Az államfő a nemzeti összetartozás napján köszöntött minden magyart, és „hazánk kézszorítását” küldte mindazoknak is, akik akár 1920. június 4-ét követően, akár a nemzeti szocialista, akár a kommunista ideológia szülte diktatúrák idején, akár 1956-ban vagy azt követően származásuk, vallásuk vagy politikai meggyőződésük miatt kénytelenek voltak elmenekülni Magyarországról.

A köztársasági elnök nyilatkozatában üdvözölte a hazai nemzeti kisebbségek tagjait is. Róluk azt írta: fontos tudniuk, hogy számítunk rájuk, tiszteljük hagyományaik, nyelvük, kultúrájuk megőrzésében nyújtott teljesítményüket, mert tudjuk, ez magyarságukat, hazafiságukat is erősíti.

A 20. század megtanított minket arra, hová vezet, ha a széthúzás, „a meg nem gondolt gondolat” és felelőtlenség útjára sodródunk, vagy oda kényszerítenek bennünket – folytatja Áder János. „Megtanultuk, hogy fel kell ismernünk, ki kell mondanunk és meg kell védenünk érdekeinket és értékeinket. Megtanultuk, hogy az igazságtalanság és az önkény ellen csak szabadságunk megőrzése nyújt védelmet” – jelenti ki.

Szavai szerint ez a tudás közös kincsünk, melynek birtokában a magyarok a 21. század nyertes nemzetévé válhatnak. „A haza minden előtt” – zárja nyilatkozatát az államfő.