Mozgalmas és izgalmas napjuk volt kedden a honatyáknak. A napirendre csempészett amnesztiatörvény botrányt váltott ki, végül elmaradt a szavazás, úgy látszik, nem volt elég meggyőző az érv, miszerint egy rab havi „tartásdíja” sokkal többe kerül nekünk, mint a gyermeksegély.
Mozgalmas és izgalmas napjuk volt kedden a honatyáknak. A napirendre csempészett amnesztiatörvény botrányt váltott ki, végül elmaradt a szavazás, úgy látszik, nem volt elég meggyőző az érv, miszerint egy rab havi „tartásdíja” sokkal többe kerül nekünk, mint a gyermeksegély.
Ezzel azonban nem ért véget a keddi nap, ugyanis a törvényhozók úgy módosították a büntető törvénykönyv 147. cikkelyét, hogy a képviselők, szenátorok és az államfő többé nem számítanak köztisztviselőknek. Ami azt jelenti, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) az elkövetkezendőben nem vizsgálódhat ellenük befolyással történő üzérkedés, hivatali visszaélés és csúszópénz elfogadásának gyanúja miatt, ha ezek a bűncselekmények a mandátumuk gyakorlásával kapcsolatosak.
A DNA közleményben tiltakozott a 2014-ben hatályba lépő Btk.-módosítás ellen, mert ezek után az államfő, a képviselők és szenátorok, az ügyvédek, jegyzők, bírósági végrehajtók megúsznák a kivizsgálást és a szankciót is. Ezek a személyek nem lesznek büntethetők korrupciós bűncselekmények vagy korrupcióval azonosítható bűncselekmények miatt, mint például a csúszópénz elfogadása és a hivatali visszaélés. Ugyanakkor esetükben a bírósági eljárás is megszüntethető, sőt felmenthetőek azok is, akik börtönbüntetésüket töltik.
Tiltakozott emiatt a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) is, amely szerint nem lesz többé bajuk a honatyáknak a DNA-val, ha életbe lépnek a kedden elfogadott törvénymódosítások.
A parlament döntése heves reakciót váltott ki az államelnöki hivatal részéről is, amely szerint az intézkedés legalább tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot Romániában, hiszen a képviselők és a szenátorok a törvény fölé helyezték magukat. A CSM szerint a módosítás gyakorlatilag a büntetőjogi felelősségük megszüntetését jelenti. A büntető törvénykönyv soron kívül napirendre tűzött módosítása több mint 30 olyan törvényhozót von ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben.
Újra erős védőbástyát húztak maguk köré a honatyák. Ha nem közhivatalnokok, már nem indítható eljárás ellenük, mert a hivatali visszaélést, befolyással való üzérkedést, megvesztegetést a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk.
Igaza van a képviselőház elnökének, nem az a megoldás, hogy őket is közhivatalnokoknak minősítsék. De az sem, hogy törvények fölött állóknak kiáltsák ki magukat. A végén még úgy járhatnak, mint a szegény ember az aranyhallal…
