Véget vetni a pazarlásnak

Soós Zoltán programjának pénzügyi vetületei

„Édesanyám mondta mindig, kétféleképpen lehet pénzt keresni: az egyik, hogy nem költjük el, a másik, hogy megkeressük.” Ezzel a családi bölcsességgel nyitotta Soós Zoltán szerdai sajtótájékoztatóját a Kossuth utcai kampányközpontban. 

Soós célkitűzése: Marosvásárhely fejlődő pályára állítása, hogy a város „2030-ra a kullogók sorából az élbolyba kerüljön”. Ezúttal a program pénzügyi vetületeit ismertette két szakértő bevonásával. Soós Zoltán három alapelvet állított fel a városgazdálkodásra: az adófizetők pénzét a közösség valós szükségletei alapján fogják elkölteni, felszámolják a pazarlást és zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben. 

Határozottan kijelentette: „Nem csak választást akarok nyerni, hanem felhatalmazást arra, hogy megváltoztassuk a dolgok menetét. A licit nélkül megkötött szerződéseket felülvizsgáljuk, a 10 ezer euró értékhatár fölötti szerződéseket átvilágítjuk. A város tulajdonában lévő cégeket, amelyek elszippantották a közpénzt, vagy a barátok kifizetésére használták, megszüntetjük”. Forrásokat kell szerezni Marosvásárhely gyarapodására, amit mindenki számára élhetővé kell tenni. Egyértelműen véget kell vetni a pazarlásnak, fel kell számolni a 20 éve burjánzó korrupciós rendszert, amelyet rákos megbetegedéshez hasonlított. Fel kell mérni a város tényleges, 300 millió lejnyi adósságát és vagyonát is. A pénzügyekben általában véve a transzparenciának és nyilvánosságnak kell uralkodnia. 

Szabó Árpád közgazdász öt kulcsfogalom köré építette mondanivalóját: átvilágítás, rendcsinálás, együttműködés, munkahelyteremtés, átláthatóság. Hangsúlyozta, hogy a versenyszférából érkező tanácsosjelöltként az önkormányzatok és a vállalkozások közötti együttműködést tartja elsődlegesnek, hiszen az önkormányzatok a körülményeket teremtik meg, a munkahelyeket azonban a vállalkozók. A polgármesteri program további két elemére hívta fel a figyelmet: az inkubátorházra és a technológiai parkra. Az előbbi fiatal vállalkozóknak nyújt segítséget, míg a régi téglagyár helyére tervezett technológiai park az innovatív vállalkozókat segíti. 

Szilágyi Nándor pályázati szakértő az EU-s források felhasználásáról beszélt, melyek a program számos elemének megvalósítását finanszírozzák. Ilyenek az infra-struktúra fejlesztése vagy a helyi vasútvonal kialakítása. Testvérvárosunk, Szeged példájával támasztotta alá állításait, de Temesvárt is példaként hozta fel, amely tudott élni az európai uniós forrásokkal. – Románia a legújabb közlekedési mestertervben 73 millió euró elköltésével számol a következő tíz évben, ebből 18 milliárd eurót a vasút fejlesztésére szán. Ezekre a projektekre Marosvásárhelynek már most készülnie kell – emelte ki összegzésként. (közlemény)