Vegyes érzelmeket kavart Donald Trump Európában első külföldi útja után
Az Egyesült Államok szövetségesei az új amerikai elnök első külföldi körútján testközelből tapasztalhatták meg Trump elnök két arcát
Vegyes érzelmekkel intettek búcsút Donald Trumpnak a hét végén vezető európai tisztségviselők: egyrészt megkönnyebbültek, hogy az amerikai elnök alapvetően készségesen végighallgatta érveiket a találkozókon, másrészt viszont fel is zaklatta őket a nagypolitikai kérdésekben láthatóan még csak az útkeresés fázisában levő Trump kétarcú viselkedése – írta elemzésében a Reuters hírügynökség.
Az amerikai elnök Szicíliában a G7-csúcstalálkozón figyelmesen hallgatta a kereskedelemről és az éghajlatváltozásról folytatott eszmecseréket, szélesen mosolygott a kamerák előtt, és látogatásának nagy részében még a provokatív Twitter-üzenetektől is tartózkodott. Brüsszelben ugyanakkor nekiesett a többi NATO-tagállamnak amiatt, hogy azok szerinte nem költenek eleget a védelemre, félrelökte a montenegrói miniszterelnököt, és éles szavakkal kifogásolta a német külkereskedelmi mérleg többletét.
Az Egyesült Államok szövetségesei az új amerikai elnök első külföldi körútján testközelből tapasztalhatták meg Trump elnök két arcát. „Minden pontosan illeszkedik abba a kétarcú stratégiába, amellyel Trump az élethez viszonyul” – idézte a Reuters Julianne Smith-t, a Centre for a New American Security intézet munkatársát, aki szerint ez a megközelítés csodákat tehet az ember ellenfeleivel szemben, de a szövetségesekhez fűződő kapcsolatokban nem működik.
A G7-találkozó néhány résztvevője szinte rettegve várta a taorminai tanácskozást, miután korábban négy előkészítő egyeztetés is kudarcba fulladt az amerikaiakkal a kereskedelem, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok és a klímaváltozás kérdéseiről. Végül aztán a csúcstalálkozó sokkal jobb eredménnyel zárult ahhoz képest, mint amitől tartottak – állították tisztségviselők.
A zárónyilatkozat egyértelműen mutatja a nézetkülönbséget az Egyesült Államok és a másik hat vezető ipari ország között a 2015-ös párizsi klímaegyezmény betartását illetően. A taorminai delegációk tagjai a találkozó vége felé bizonyára értetlenséggel olvasták Trumpnak azt a Twitter-bejegyzését, amelyben tudatta a világgal, hogy majd a jövő héten dönt a párizsi megállapodás sorsáról. Vajon miért nem nyilatkozott erről ott helyben, a kérdésről folyó tanácskozáson? – tehették fel többen magukban a kérdést.
A kereskedelmi vitákban viszont végül sikerült Trumpból ígéretet kipréselni arra vonatkozóan, hogy szembe fog szállni a protekcionizmussal. Továbbá Oroszországgal kapcsolatban sem ragaszkodott ahhoz, hogy ne fenyegessék tovább Moszkvát újabb szankciókkal az ukrajnai beavatkozás miatt – pedig sokan attól tartottak, hogy az amerikai elnök ezt forszírozni fogja.
Trumpot a legtöbb bírálat a brüsszeli NATO-tanácskozáson mutatott hozzáállása miatt érte. Több európai tisztségviselő is „katasztrofálisnak” írta le az amerikai elnök megnyilvánulásait. Trump, mint az iskolás gyerekeket, úgy szidta le szövetségeseit amiatt, hogy nem költenek eleget a védelemre, és ismételten felvetette, hogy egyes országok „hatalmas mennyiségű pénzzel” tartoznak.
Még ennél is aggasztóbbnak tarthatták a NATO tagjai, hogy az amerikai elnök végül személyesen nem állt ki a szervezet szerződésének 5. cikkelye mellett, jóllehet a látogatása előtt érkeztek jelzések a Fehér Házból arra vonatkozóan, hogy ezt meg fogja tenni. Nem ejtett szót Trump továbbá Oroszországról sem, amelyre a legtöbb európai tagállam még mindig jelentős fenyegetésként tekint. Az amerikai elnök Brüsszelben olyan beszédet mondott, amelyet mintha otthoni, elkötelezett híveinek szánt volna, és amely sokakat januári beiktatási beszédére emlékeztethetett. „Büszke vagyok Donald Trumpra, hogy világossá tette a NATO lejmoló tagállamainak, hogy vagy fizetnek, vagy befogják a szájukat” – írta ki a Twitterre például Mike Huckabee volt republikánus kormányzó Trump brüsszeli beszéde után.
