Veszélyben a hegyimentő szolgálat jövője

Komoly létszámhiánnyal küzdenek

Az országos átszervezések a hegyimentő szolgálatot sem kímélik, annak ellenére, hogy munkája létfontosságú. A hegyimentők munkájáról, illetve az egyre aggasztóbb munkaerőhiányról Kovács Zoltán Róberttel, a Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat vezetőjével beszélgettünk. 

Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat vezetője elmondta, hogy teljes mértékben elfogadják a kormány döntését, azonban nem gondolják helyesnek, hogy egy olyan létfontosságú szervezettől vonnak meg forrásokat, mint a hegyimentő szolgálat. Hangsúlyozta, hogy országos szinten a hegyimentő szolgálatnak jelenleg 326 munkatársa van, ami 17,8 százalékos operatív állapotot eredményez – ez a bevetésre készen állók aránya. Maros megyében ez a szám magasabb, 25 százalék, azonban a legideálisabb az lenne, ha ez az arány országos szinten elérné legalább az 50 százalékot. „Egyértelművé vált számunkra, hogy jelen pillanatban Romániában nem lehet alkalmazni azt a több száz hegyimentőt, akikre országos szinten szükség lenne. Megértjük, hogy most nagyon problémás a helyzet, de akkor írjuk le, hogy mondjuk öt éven belül elérjük ezt a számot” – mondta Kovács Zoltán Róbert. Úgy fogalmazott, hogy ez a hegyimentő szolgálat munkatársai számára is motiváló lenne, hiszen a közelmúltban csökkent a fizetésük, és levágták a veszélyességi pótlékukat is – utóbbi ugyanarra a szintre került, mint az irodai dolgozóké, annak ellenére, hogy gyakran az életüket kockáztatják azért, hogy megmentsék valaki másét. Nyomatékosította, hogy az alacsony létszám miatt nagy erőfeszítések árán tudják ellátni feladataikat, de mivel sürgősségi szolgálatról van szó, nem engedhetik meg maguknak, hogy ne reagáljanak a hívásokra. „Kimondhatjuk, hogy ha nem lennének mellettünk az önkéntesek, akkor megtörténhetne, hogy bizonyos esetekre ne legyen elég emberünk. Ha egyszerre két-három eset van – ami nyáron előfordul –, akkor előfordulhatna, hogy súlyosságától függően kelljen megoldani a helyzetet, ami egyértelműen azt vonná maga után, hogy a gyengébb sérült akár súlyosabb állapotba kerül, mivel nem értünk el hozzá időben. Ezzel nem lehet játszani” – tette hozzá. Megtudtuk, hogy Maros megyében a tavalyi évhez képest legalább 20 százalékkal nőtt a balesetek száma, ami 12-30 esetet jelent havonta. A drónos vagy kutyás keresések száma az elmúlt három hónapban 50 fölé emelkedett. Kovács Zoltán Róbert kiemelte, hogy a fizetés és a pótlékok csökkentése oda fog vezetni, hogy a hegyimentő szakma nem lesz vonzó a fiatalok számára, ami utánpótlás szempontjából hatalmas problémát jelentene. Elmondta, hogy a Maros megyei hegyimentő szolgálat 15 alkalmazottja közül hatan már 50 év felettiek, utánpótlás hiányában pedig néhány éven belül 55-60 éveseknek kell majd végrehajtani a mentést, ami a bevetési idő és a kockázat megnövekedését vonja maga után. A hegyimentő szolgálat vezetője hangsúlyozta, hogy a Maros megyei hegyimentő szolgálatnak azért van csupán 15 alkalmazottja, mivel évek óta le vannak zárva az alkalmazási lehetőségek, és nagyon kevés mozgástér van arra, hogy új embereket alkalmazzanak. 

Politikai oldalról is kapnak támogatást

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes azonnali támogatásáról biztosította a hegyimentő szolgálatot – maga is természetszerető, hegymászó személyiség, így tisztában van a mentőszolgálat munkájának fontosságával. Hasonlóképpen tett több megyei tanácselnök, köztük Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke is. „Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes segítségével egész magas szinten kezdődtek el tárgyalások, reménykedünk abban, hogy jó irányt fognak venni, és nem kerül olyan helyzetbe a hegyimentő szolgálat, hogy ebből a kevés emberből is le kelljen építeni” – hangsúlyozta a hegyimentő szolgálat vezetője. Nyomatékosította, hogy hallottak már olyan javaslatról, ami a katasztrófavédelmi felügyelőség vagy a csendőrség alá sorolná be a hegyimentőket, ezt azonban nem gondolják hatékonynak. „A hegyimentők több mint száz éve dolgoznak Romániában, mindig civilek voltak. Szeretnénk megtartani ezt a civil lényegét a mentőszolgálatnak, hogy közelebb legyünk a közösséghez, és hogy megfelelően tudjunk felkészülni, mert egy ilyen központosított katonai rendszer nem a hegyimentőknek való. A hegyi mentés minden megyében másképp működik, hisz más a domborzat, mások az igények, és ezt a legjobban az adott megyei hegyimentő szolgálat vezetése tudja megoldani, mivel ők ismerik legjobban a terepet, és pontosan tudják, hogy hány embert kell küldeni, mikor és hova. Ha ezt központi szinten kezdenék irányítani, szerintünk nem működne” – szögezte le Kovács Zoltán Róbert. 

Nem csak hegyi mentéssel foglalkoznak 

Igencsak elterjedt tévhit, hogy a hegyimentők csupán a hegyvidéken végeznek mentéseket, illetve csak az eltévedt, megsérült turistákon segítenek. Kovács Zoltán Róbert elmondta, hogy a mentésre szorulók 50 százalékát valóban a turisták teszik ki, azonban gyakran szorulnak segítségre például erdészek vagy gombászok is. Emellett a hegyimentő szolgálat munkatársai részt vesznek többek között eltűnt személyek keresésében, terepversenyek felügyeletében, búvárokat igénylő bevetéseknél vagy erdős vidéken történt baleseteknél is. „Ami nehéz terepen történik, azt a hegyimentő szolgálatok végzik el. Ahová a mentőszolgálat nem tud eljutni, oda minket hívnak, hiszen nekünk olyan járműveink és felszereléseink vannak, amikkel meg tudjuk oldani a nehéz eseteket is” – mondta. Hangsúlyozta, hogy kaptak már ilyen feladatot a belügyminisztériumtól, azonban a feladatok elvégzésére nem biztosítottak számukra több személyzetet. A túraútvonalak karbantartása ugyancsak a hegyimentő szolgálat felelőssége, ami kulcsfontosságú a biztonságos közlekedés szempontjából – ez Maros megyében több mint 800 kilométert jelent. Mindezek mellett az intézmény működtetése – a bevetésektől kezdve a papírmunkán át egészen a bázis takarításáig – száz százalékig a hegyimentőkre hárul.