Vészesen eladósodtak a norvégok
Norvégiában a lakossági hitelállomány meghaladta a lakossági jövedelem 200 százalékát, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint kockázatos egyensúlytalanság alakult ki, amely veszélyeztetheti a skandináv ország gazdaságát.
Norvégiában a lakossági hitelállomány meghaladta a lakossági jövedelem 200 százalékát, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint kockázatos egyensúlytalanság alakult ki, amely veszélyeztetheti a skandináv ország gazdaságát.
Az eladósodottság mértéke az ingatlanárakkal párhuzamosan nőtt az utóbbi években. Tavaly az ingatlanok átlagosan 8,5 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest, míg a lakossági hitelállomány több mint 7 százalékkal nőtt, a háztartások elkölthető jövedelme azonban csak 4 százalékkal bővült.
A norvég központi bank szerint a háztartások adósságállománya tavaly minden korábbinál magasabbra, a lakossági jövedelem arányában számolva 204 százalékra emelkedett. Amennyiben továbbra is ez a tendencia érvényesül, drámai mértékű lehet az egyensúlyvesztés – figyelmeztetett Morten Baltzersen, a norvég pénzügyi felügyelet (Finanstilsynet) elnöke.
Hasonlóan vélekednek az IMF szakértői is. A nemzetközi pénzügyi szervezet ingatlanpiaci buborék kialakulásától tart, becslése szerint a piac már most túlértékelt, az árak 15-20 százalékkal a reálisnak tekinthető szint felett mozognak.
A hitelfelvételt ösztönzi az ingatlanhitelek alacsony kamata és az a lakossági várakozás, hogy az ingatlanárak továbbra is emelkednek majd a kőolajban és földgázban gazdag országban. Ugyancsak ösztönzően hat a szabályozói környezet: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az ingatlanhiteleknél a kamattörlesztésre fordított összeg 28 százaléka levonható az adóból.
Az oslói kormányzat a szomszédos Svédország kormányához hasonlóan tavaly decemberben a lakáshitelezés visszafogása céljából szigorítást vezetett be, a megkövetelt minimális önrész arányát a vételár 10 százalékáról 15 százalékra emelte. Az intézkedés azonban nemigen hűtötte le a piacot, a lakásvásárlók csaknem 50 százaléka teljes mértékben kihasználja a finanszírozási mozgásteret, vagyis a vételár 85 százalékát banki hitelből fedezi. Ráadásul a választási kampány közeledtével nem lehet további szigorításra számítani a Jens Stolberg vezette balközép kormánytól – vélik szakértők a Handelsblatt német üzleti lap szerdai beszámolója szerint.
A bedőlt hitelek aránya érezhetően növekedik. Az ország legnagyobb bankjánál, a DNB-nél a nem teljesítő hitelek értéke tavaly 75 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így megközelítette az 1 milliárd koronát. A társaság egy szóvivője szerint azonban nincs ok aggodalomra, a DNB a hitelállomány további romlását is képes elviselni – írta a Handelsblatt.
