Világgazdasági Fórum Davosban
Január 23. és 26. között rendezik meg a 48. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek idei mottója: Közös jövő építése egy széttöredezett világban.
A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) egy svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát, székhelye a Genf melletti Cologny. Legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó, amelyen a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetői gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.
A tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza: Klaus Schwab német közgazdász csaknem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davos-klostersi üdülőhelyen általa szervezett Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése miatt aggódó mene-dzserekkel megismertesse az amerikai vállalatvezetési módszereket. Az eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt, támogatókra is talált, Schwab pedig 25 ezer svájci frank nyereséget könyvelhetett el. Az összegből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amelyet a sajtó „egy ötlet diadalaként” méltatott. A tanácskozásokon 1973-tól – a Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer összeomlása és az arab-izraeli háború kitörése után – a gazdasági és társadalmi kérdések elemzése került a középpontba, 1974-től a meghívottak körét politikusokkal, újságírókkal, vezető értelmiségiekkel is bővítették. 1975-ben, az első tengerentúli (mexikói) küldöttség megérkezésével a globális nyitás is elkezdődött, az anyagi alapok biztosítására 1976-ban tagdíjfizetéssel egybekötött szervezeti tagsági rendszert vezettek be.
A napirenden az európai együttműködés helyett egyre inkább a világméretű együttműködés lehetőségei, kérdései szerepeltek. A tanácskozás 1987-től Világgazdasági Fórum néven ült össze, s két évvel később már a résztvevők több mint fele Európán kívüli országból érkezett. Az éves találkozók számos fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak, sőt, politikai konfliktusok megoldásában is szerepet játszottak, történelmi események helyszínéül szolgáltak. A világgazdasági fórumot 2015-ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el, ami új fejezetet nyitott a magán- és közszféra együttműködését elősegítő globális fórum történetében.
Davosi érdekességek, történelmi pillanatok
Valószínűleg az alapító Klaus Schwab az egyetlen ember, aki valaha lecsapta a telefont a francia elnöknek. Még a hetvenes években történt, hogy arra kérte titkárát, hívja fel neki Giscard d’Estaing-t. A titkár azonban nem az üzletember Olivier Giscard d’Estaing-t, hanem annak fivérét, Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnököt kapcsolta. Amikor Schwab meghallotta az elnök jellegzetes hangját, ijedtében és meglepetésében letette a kagylót.
Az 1979-es találkozó alkalmával rendezett első jótékonysági hangversenyen a zürichi kamarazenekar koncertjét vendégként az akkori angol miniszterelnök, Edward Heath dirigálta.
1987-ben Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter felszólalásában az „adjatok egy esélyt Gorbacsovnak” szavakkal ösztönözte a résztvevőket a Szovjetunióval való kapcsolatok felvételére. Beszéde fontos eseménynek bizonyult a hidegháború lezárásának folyamatában.
A törökök és a görögök 1987-ben már-már fegyveres konfliktus rémével fenyegető vitájának elsimítása is a davosi fórumnak köszönhető: Turgut Özal török és Andreasz Papandreu görög kormányfő 1988-ban itt írta alá a kapcsolatok normalizálásáról, a magas szintű párbeszéd felújításáról szóló nyilatkozatot.
1989-ben Davosban zajlott le az Észak- és Dél-Korea közötti első miniszteri szintű találkozó, 1990-ben pedig Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár itt tárgyalt a német újraegyesítésről Hans Modrow keletnémet kormányfővel. 1992-ben Frederik Willem de Klerk dél-afrikai elnök, Nelson Mandela és Mangosuthu Buthelezi zulu politikus davosi közös megjelenése adott új lendületet a korábban fajüldöző állam átalakulásának.
Az amerikai elnökök közül először Ronald Reagan ismerte fel Davos jelentőségét, aki több alkalommal küldött videoüzenetet, hivatalban levő elnökként először és eddig egyedüliként 2000-ben Bill Clinton vett részt az eszmecserén, amelyen az idén Donald Trump elnök személyesen mutatja be Amerika első politikai programját a világ politikai és gazdasági vezetőinek.
A Világgazdasági Fórum éves találkozóit Davosban tartják, ez alól csak 2002 volt kivétel, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a szolidaritás kifejezéseként New Yorkban üléseztek.
A davosi fórum előtt minden évben közzéteszik a Globális kockázatok című jelentést. Eszerint 2018 legvalószínűbb kockázati tényezőit a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák, a klímaváltozás okozta károk, valamint a kibertámadások, az adatcsalások és adatlopások jelentik, míg a legpusztítóbb hatásúak a tömegpusztító fegyverek, a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák, valamint az ivóvízhiány lesznek.
