Vincze Loránt az EBESZ parlamenti közgyűlésén

„Románia azt hangoztatja, hogy kisebbségvédelme példaértékű, de közben elutasítja a párbeszédet a magyarok közösségi jogairól. A szélsőségesség és a gyűlöletbeszéd egyre szélesebb nyilvánosságot kap, és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a román többség számottevő része továbbra is veszélyforrásként tekint a magyarokra. Románia a párbeszéd és együttműködés megtagadásában kezd példaértékűvé válni” – jelentette ki Vincze Loránt szerdán Berlinben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésén. 

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke, akit az európai kisebbségek helyzetének ismertetésére kértek fel a Potenciális etnikai konfliktusok kezelése törvényi eszközök és jó gyakorlatok által című szemináriumon, emlékeztetett, hogy a kilencvenes évek eleje hatalmas változást hozott Európában, ami az etnikai konfliktusok kiélesedéséhez és a dél-szláv háborúhoz vezetett. Ekkor vált nyilvánvalóvá az EBESZ számára, hogy a tartós béke megteremtéséhez elengedhetetlen az etnikai konfliktusok megelőzése, ekkor hozták létre a kisebbségi főbiztosi tisztséget és konfliktusmegelőző mechanizmusaikat. 

Ugyancsak ekkor születtek az Európa Tanács mechanizmusai – a Nyelvi Charta és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény –, az Európai Unió pedig megalkotta a koppenhágai kritériumrendszert, amelynek szerves része volt a csatlakozás előtt álló államok kisebbségvédelmi rendszerének kialakítása. 

„Nagyon szűk látókörű gondolkodásra vallana azt állítani, hogy ezek a mechanizmusok ma is elegendőek a konfliktusok megelőzésére” – figyelmeztetett, emlékeztetve, hogy számos európai országban ma is komoly hiányosságok tapasztalhatók: Görögország és Franciaország például nem ismeri el nemzeti kisebbségeit, Bulgária tiltja az etnikai szervezetek bejegyzését, Ukrajnában és Lettországban új törvényekkel lehetetlenítik el a kisebbségek anyanyelvű oktatását.

Az állam és a többség által elvárt lojalitás kérdésköréről szólva elmondta: az alkotmány és a törvények betartásán túl az állam csak akkor számíthat a kisebbségek lojalitására és elismerésére, ha biztosítja számukra azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik a szabad anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű oktatást és kultúrát. Kijelentette: a lojalitást ki kell érdemelni, mert csupán a megbecsült és támogatott közösségek lesznek érzelmi értelemben is lojálisak ahhoz az államhoz, amelyben élnek. 

Az EU létrehozásakor az államok a kisebbségi jogok tekintetében nem tudtak és nem is akartak megegyezni, ez pedig oda vezetett, hogy mára ötvenmillió uniós állampolgár identitása, anyanyelvhasználata és kultúrája maradt megfelelő védelem nélkül. Az EU-nak nemzetek fölötti szervezetként a nemzetiségek védelmezőjeként kell fellépnie; a kisebbségvédelemben található földrajzi egyenlőtlenségeket ideje kiegyensúlyozni, mert elfogadhatatlan, hogy a kisebbségi jogok szintjét az határozza meg, hogy a közösség szülőföldje Európa mely szegletében van – hangsúlyozta a FUEN elnöke, hozzátéve: a Minority SafePack kezdeményezés pontosan ezt a célt szolgálja, és ennek érdekében készült el az európai többség-kisebbség paktum is. A FUEN elnöke ugyanakkor javasolta az EBESZ-nek, hogy közös projekt keretében mérjék fel és értékeljék a különböző európai országok kisebbségvédelmi gyakorlatát.