Téves és pánikot keltő bejegyzések, videók keringenek a közösségi médiában, főleg TikTokon – figyelmeztet a védelmi minisztérium Facebook-bejegyzéseiben, és felhívja a figyelmet arra, hogy kizárólag hivatalos forrásokból informálódjanak az emberek. A szaktárca közleménye szerint a félretájékoztatási kísérletek nagymértékben hozzájárulnak a pánikkeltéshez, mivel az említett felvételek nem tükrözik a valóságot, ugyanis a tartalmak többsége nem Romániában készült, vagy ha igen, a dátumok és helyszínek nem stimmelnek.
Vasárnap este ismét hamis információk terjedtek az online térben: egyesek azt állították, hogy a december elsejei díszfelvonulást december hetedikére halasztották, és ezt háborús előkészületek bizonyítékaként próbálták beállítani.
A védelmi minisztérium vasárnap esti felhívása szerint egy félretájékoztató videóban az a hamis állítás terjed, hogy Románia határait lezárják, és a hadsereg veszi át azok őrzését. Egy másik videóban különböző hadi felszereléseket mutatnak be, és azt a benyomást keltik, hogy azok a román hadsereg tulajdonában állnak, illetve a konstancai kikötőben találhatók. A tartalomkészítők ezzel háborús előkészületek látszatát próbálják kelteni. A minisztérium egyértelműen cáfolta ezeket az állításokat, kiemelve, hogy sem a bemutatott felszerelés, sem a helyszín nem kapcsolható a román hadsereghez és annak tevékenységéhez – sőt, Románia területéhez sem.
A vasárnap este megjelent hamis felvételek, amiket már több ezer ember megosztott idővonalán és személyes profilján, Bukarestben készültek december 1-jén reggel. Ezek a román hadsereg és a szövetséges hadseregek díszszemlére szánt katonai eszközeinek mozgását mutatják, amelyek a Szabad Sajtó tér felé haladtak, hogy felállítsák a díszszemle alakzatát az országos katonai felvonulás keretében, amely a Diadalív alatt zajlott. Ezt a felvételt december 8-án közölték az álnevet használó tartalomgyártók, olyan felhívással, hogy a videó a védelmi minisztérium állítólagos előkészületeire vonatkozik, amelyek célja a 18-35 évesek toborzása vagy tartalékosok mozgósítása az ukrajnai frontra való bevetésre.
„Megismételjük, hogy a manipulációnak és az igazság misztifikálásának ezek a durva formái egyértelműen a dezinformációs kampányokba illeszkednek, amelyeket az utóbbi időben olyan állami szereplők támogatnak, akik Románia szuverenitásával ellentétes és NATO-ellenes napirendet követnek, azzal a céllal, hogy bizonytalanságot teremtsenek és pánikot keltsenek a lakosság körében” – olvasható a szaktárca közleményében.
A védelmi minisztérium ugyanakkor írásában kiemelte: a kommunikációs struktúrái továbbra is jelenteni fogják, ha a közvélemény félretájékoztatását észlelik.
A tudatos médiafogyasztással védhetjük magunkat és másokat a félrevezetéstől. Legyünk felelősségteljesek, a dezinformáció elleni küzdelem mindannyiunk közös felelőssége! Ezek az álhírek nemcsak félrevezethetnek, hanem súlyos következményekkel is járhatnak: erősítik a megosztottságot és pánikot keltenek.
Hogyan ismerje fel az álhíreket?
Ellenőrizze a forrást!
Megbízható híroldalról származik az információ, vagy egy ismeretlen, kattintásvadász oldalon találkozott vele?
Ellenőrizze a dátumot!
Sokszor régi eseményeket osztanak meg úgy, mintha aktuálisak lennének – mint például a fenti esetekben.
Figyeljen a szöveg stílusára!
A szenzációhajhász cím és érzelmekre ható megfogalmazás gyakran az álhírek jellemzője. Kerülje a bizonytalan, névtelen forrásból származó hírek megosztását!
