Vita a Brexitről és a júliusi G20-ról

Az Európai Parlament strasbourgi plénuma ezen a héten vitatja meg a Bizottság és a Tanács elnökével a június 22-23-i uniós csúcs eredményeit és a Brexit-tárgyalások állását, illetve a július 7-8-i hamburgi G20 találkozó várható fejleményeit. A vitában szó lesz még a kiterjesztett orosz szankciókról, a párizsi klímaegyezményről és a migrációval, a közös védelemmel kapcsolatos döntésekről is.

Napirenden szerepel az észt elnökség prioritásainak ismertetése. Jüri Ratas észt kormányfő szerdán ismerteti az észt elnökség terveit.

Az észt elnökség a következő területekre összpontosít: * nyitott és innovatív európai gazdaság, * biztonságos Európa, * digitális Európa és szabad adatforgalom, * befogadó és fenntartható Európa. Ezt megelőzően kedden az EP elemzi a leköszönő máltai elnökség tevékenységét is.

 

Javaslat a „tervezett elavulás” kezelésére

A fogyasztók megérdemlik, hogy tartós, kiváló minőségű, javítható és fejleszthető termékekhez jussanak hozzá, vélik a képviselők, akik több javaslatot is tesznek a fizikai árucikkekre és szoftverekre vonatkozó „tervezett elavulás” kezelésére: * masszív, könnyen javítható, minőségi termékek, a termékkategóriánkénti minimális tartóssági kritériumok megállapítása, * ha a javítás egy hónapnál több időt vesz igénybe, akkor a garanciát ennyivel meg kell hosszabbítani, * a tagállamok ösztönözzék a tartós és javítható termékek gyártását, ami a javítási és használtcikk-kereskedelmen keresztül munkahelyeket teremt és csökkenti a hulladékot, * olyan lényegi alkatrészeket, mint az elemek és a LED-ek nem szabad fixre beépíteni a termékbe, hacsak biztonsági okból nem indokolt, * az alkatrészek ára legyen összhangban a termék árával és életciklusával, fogalmának uniós szintű meghatározására és egy rendszerre van szükség, ami kiszűri ezt.

A nem jogi érvényű állásfoglalásról kedden szavaz a Parlament. 

 

Törökország a csatlakozási tárgyalások befagyasztását kockáztatja 

Fel kell függeszteni a török csatlakozási tárgyalásokat, ha az uniós tagsággal összeegyeztethetetlen alkotmánymódosításokat elfogadják – előreláthatólag emellett érvelnek szerdán a képviselők. Törökországban aggasztó visszalépések történnek a jogállamiság, az emberi jogok, a korrupció elleni küzdelem területén, az elnök pedig napirenden tartja a halálbüntetés visszaállítását. A szöveg ugyanakkor kiemeli a kétoldalú kapcsolatok fontosságát, a párbeszéd fenntartásának szükségességét a közös kihívások – migráció, biztonság, terrorizmus – megoldására.

Az EP a török reformok 2016-os előrehaladását Johannes Hahn bővítési biztossal vitatja meg, szavazás csütörtökön lesz. 

 

Hosszú távú programok a járványos megbetegedések kezelésére

Hatékonyabban és kisebb fajlagos költséggel lehetne fellépni uniós szinten három fertőző betegség (AIDS, tbc, hepatitis C) ellen, hiszen mindegyik távlatos programokat kíván – olvasható a csütörtökön a Bizottságnak feltett szóbeli kérdésben, amiről vita hétfőn és szavazás a kapcsolódó állásfoglalásról szerdán lesz. Ugyanis 2015-ben 31 európai országból csaknem 30 ezer új HIV-vírusos fertőzést jelentettek és mintegy 120 ezer ember fertőződött meg gyógyszer-rezisztens tuberkulózissal. A vírusos hepatitis C az egyik legsúlyosabb közegészségügyi kockázatot jelenti. A képviselők azt akarják, hogy az uniós egészségügyi miniszterek tavaly októberi pozsonyi megállapodása nyomán a Bizottság álljon elő konkrét javaslatokkal a probléma kezelésére.

 

Szavazás a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos bizottságról 

Az uniós terrorizmus elleni harc koordinációját vizsgáló átmeneti bizottság felállításáról szavaz az EP csütörtökön. Az átmeneti bizottságokat legfeljebb 12 hónapra hívják életre, a mandátum egyszer hosszabbítható meg.

 

Új szabályok a multicégek által befizetett adók közzétételére

A nagyvállalatoknak nyilvánossá kell tenniük, hogy hol, mennyi adót fizetnek – olvasható egy múlt csütörtökön szavazásra bocsátott tervezetben. A gazdasági és jogi bizottság támogatta azt a jogszabálytervezetet, amelynek értelmében a világszerte 750 millió eurónál nagyobb forgalmú multinacionális vállalatoknak közzé kell tenniük adózásukat, kivéve, ha azok üzleti szempontbók érzékeny adatokat tartalmaznak. A két parlamenti jelentéstevő módosító javaslatokkal akarja korlátozni a kivételek időtartamát.

A jogszabályváltozás célja az adóelkerülés visszaszorítása; a Bizottság adatai szerint évi 50-70 milliárd euró tűnik el be nem fizetett adóként. A képviselők most az EP tárgyalási mandátumáról döntenek.

Ezenkívül szavazás lesz az új bolgár biztosjelöltről, a Bizottság 2018-as munkaprogramjáról, az EU–Kuba egyezményről, a Moldovának nyújtandó pénzügyi segítségről, az ukrajnai vámkedvezményekről, a privát biztonsági cégek elszámoltatásáról, illetve vita lesz arról, hogy az EP-nek egyetlen székhelye legyen.

(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)