2024. november 21., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Formaalakító kísérletezőkedv nyolcvan fölött

Több olyan örökmozgó szépkorúval hozott össze a sors, akik azt vallották, hogy az egészség és a hosszú élet titka az odaadással végzett tevékenység, az állandó mozgás. A marosvásárhelyi 82 éves, fáradhatatlan Antal 

Domokos számára mindezt kiegészíti a kutatómunka, a tervezés és a folyamatos kísérletezés az egyedi forma- és színvilág megalkotásáért.

A marosvásárhelyi iparművészt műtermében látogattuk meg, ahol épp egy üvegből készült lapos dombormű utolsó fázisait egyengette. 

Az egykori Számológépgyár műhelyfőnöke nyugdíjazását követően idejét és energiáját a művészeti alkotómunkának és kísérletezéseknek szentelte. A budapesti Gellért Szálló vitrálüveg-ablakainak a restaurálásánál nyugdíjasként mélyítette el tudását a színesüveg-berakásokról, majd hazatérve részt vett a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a Petru Maior műszaki egyetem, a vízművek vitrálablakainak restaurálásánál, ugyanakkor a Vártemplom vitrálüvegeinek a restaurálási tervét is elkészítette. 

Fotók: Nagy Tibor


Míg az üveglapokból készített alkotásait szemügyre vettük, a vitrálüveg kialakulásának történetéről, az iránta való elköteleződéséről mesélt. Mint mondta, a kistáblás, színes üvegekből készült díszberakások hosszú évszázadok alatt kifejlesztett anyagtechnika termékei. A színes üveg feltalálását követően az előre legyártott elemeket ólomsín közé szorították, így született a díszablak. Előnye az esztétikai hatás mellett többek között az volt, hogy az eltörött darabkát könnyedén ki lehetett cserélni, nem volt szükség egy egész ablaktábla helyettesítésére. És nem csak az egyházi épületek pompázhattak drága ablakberakásokkal, hanem a várak, kastélyok, paloták, fürdők díszhelyiségeit is ezzel ékesítették – hangsúlyozta a szépkorú iparművész. 

A műterem minden szegletében félkész, kész alkotások, a kísérleteihez felhasznált legkülönfélébb kellékek sorakoznak. Ha tüzetesen szemügyre vesszük, egy olyan kis birodalomban találjuk magunkat, ahol mindennek meghatározott helye van, de csak a naphosszat ott tevékenykedő vendéglátónk tud benne eligazodni. Miközben ólomsínbe helyezi a becsiszolt szecessziós falevelet, az építészeti technikumról (amelyben 1954/55-ben végzett) mesélt, ahol a szakmát alapjaiban kellett elsajátítsák: megtanultak rajzolni, tervezni, pontosan dolgozni, és ez egész életében elkísérte őt. Tudását és művészi tehetségét műhelyfőnökként is kamatoztathatta, az Elektromarosban készített rádiókazettofonokra a dizájnot, címkét is maga tervezte, rajzolta meg. Talán nem véletlen, hogy Györbiró Sándor, az Elektromaros egykori főmérnöke, majd műszaki igazgatója életélményeiről és emlékfoszlányairól szóló könyvét „Antal Dominak, a műszaki újdonságok és a művészet együttes művelőjének” dedikálta, amit tulajdonosa azóta ereklyeként őriz.


„A munka tart életben”

Antal Domokos a marosvásárhelyi Számológépgyárból vonult nyugdíjba, ahol többek között az áramkörös lapok gyártási technológiájáért felelt, azt követően igyekezett a művészetek iránti elköteleződését is megélni. A megszerzett tudás, anyagismeret, a vitrálüveg-restauráláshoz szükséges engedélyek birtokában is érték megpróbáltatások épp Marosvásárhelyen, amikor indoklás nélkül elvették, majd másnak adták át a Kultúrpalota, illetve a Vártemplom vitrálüvegeinek a felújítási munkálatait. A csalódások azonban nem vették el a kísérletezőkedvét, és egy újabb üvegtechnikát dolgozott ki. Papíralapú fényképekről üvegből készít lapos domborműveket. Az eljárás során az elkészített gipszmodellre kerül a kaolinos alapanyag, a barbotina, ebből képezi ki a lapos domborművet, amelynél a relief épp csak kiemelkedik az anyagból, amit akkora hőmérsékleten kezel, hogy ne ragadjon össze a ráhelyezett üveglappal. Hosszas kísérletezési folyamat vezetett el addig, míg megtalálta az optimális hőmérsékletet, precízen kidolgozta a folyamat minden lépését, a kontűrözést, színezést is beleértve. A lapos üvegdomborművek mellett azonban több egyedi tervezésű és kivitelezésű műtárgy sorjázik a műteremben. A vitrálüveg-berakásos üvegdombormű portrék ciszterciaoszloppal keretezve, akár a szecessziós hegedű vagy a nagyméretű rózsafüzér minden apró darabkája, alapos anyagismeretről és mérhetetlen türelemről, odaadásról, művészi fantáziavilágról tanúskodik. A kísérletező kedvű Antal Domokos korát meghazudtoló lelkesedéssel mesél a különböző típusú anyagokról, a textíliától a műanyagig, amelyeket az üvegmintázat kialakításához felhasznál, akárcsak a halmazállapot-változásokról, amelyekkel sikerül megvalósítani egy-egy eltervezett alkotást. De a síküveg gyártási technológiájában is otthonosan mozog, mint mondta, az is elengedhetetlen a lapos domborművek elkészítésénél. Mint kifejtette, addig nem tud megnyugodni, míg el nem éri a kitűzött célt, míg olyanná nem idomul az anyag, amilyennek elképzelte. Az új hobbi egyelőre pénzt nem hozott, annál több kiadást, de nem bánja, mivel őt ez élteti, itt érzi magát kiteljesedve a folyamatos újítások, vegyi kísérletezések közepette. Tervei között egy kiállítás szerepel, ahol megmutathatná egyedi tervezésű és kivitelezésű alkotásait. 



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató