A víz nem ismer határokat

Marosvásárhelyen a Maros Vízügyi Hatóság Köteles Sámuel utcai székhelyén tegnap háromnapos árvízvédelmi tanácskozás kezdődött, amelyen a hazaiak mellett német, norvég és magyarországi szakemberek is részt vesznek.

Nyúlgát

Marosvásárhelyen a Maros Vízügyi Hatóság Köteles Sámuel utcai székhelyén tegnap háromnapos árvízvédelmi tanácskozás kezdődött, amelyen a hazaiak mellett német, norvég és magyarországi szakemberek is részt vesznek. A megbeszélések szünetében Sorin Rândaşu, a Román Vízügyi Hatóság műszaki igazgatója és Nicolae Bărbieru, a Maros vízgazdálkodási rendszer vezetője számolt be a sajtó képviselőinek a konferenciateremben elhangzottakról.

– Egyik ország sincs megfelelően felkészülve az árvízvédelemre, különösen most az extrém időjárás okozhat kellemetlen meglepetést számunkra – kezdte tájékoztatóját Nicolae Bărbieru mérnök, majd hozzátette: az évtizedek során felhalmozódott tapasztalatot ismertetik a hazai és a külföldi szakemberek, és arra keresnek megoldást, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően miként egyeztethetik a különböző árvízvédelmi rendszereket, illetve a vegyi szennyezéskor szükséges intézkedő eljárásokat. Olyan műszaki felszerelést kell használni, ami lehetővé teszi a gyors beavatkozást. A Maros Vízügyi Hatóság 2009-től használ vízzel tölthető nyúlgátakat, ezeket már a moldovai árvízkor „élőben” is bevetették. A norvégok az ún. Aqua Fence rendszert használják, míg a németek hatékony eljárást dolgoztak ki az olajfoltok és egyéb vegyi szennyezések semlegesítésére. Erről lesz ma és holnap gyakorlati bemutató.

– Nem véletlenül szervezett az országos hatóság egy ilyen jellegű szaktanácskozást Marosvásárhelyen – mondta Sorin Rândaşu műszaki igazgató – hiszen a Maros Vízügyi Hatóság az országban élen jár az árvízvédelem terén és példa lehet más vízügyi hatóságoknak. A jövőben keresik azt a lehetőséget, hogy az Országos Vízgazdálkodási Igazgatóság védelmi rendszerekkel lássa el a polgármesteri hivatalokat, amelyek szükség esetén a polgári védelem és a katasztrófaelhárító, illetve a SMURD-egységekkel közösen rövid idő alatt intézkedhetnek. Az Országos Vízügyi Hatóság kilátásba helyezte, hogy az elkövetkezendő időszakban újabb nagy teljesítményű haszonjárműveket és munkagépeket vásárolnak, amelyekkel kiegészítik a medencéket igazgató vízügyi hatóságok készletét.

Az igazgató újságírói kérdésre elmondta: az országnak 2013-ig fel kell zárkóznia az unióban használt rendszerekhez, hiszen előfordulhat, hogy bármely tagállamban közösen kell az árvíz okozta katasztrófát elhárítani. Ezen a téren nagyon jó szakmai kapcsolata van Romániának Magyarországgal. Több közös védelmi gyakorlatot is végeztek, és a két ország szakemberei időszakonként ellenőrzik egymás rendszereit, a védőgátak állapotát, információt cserélnek stb. Ez példa lehet az unió más országai számára is.

A szakember elismerte, hogy némi ellentmondás van az unió vízügyi (2007/60/CE) és az árvízvédelmi keretirányelve között. Mert míg az előbbi arra törekszik, hogy minél több érintetlen vizes élőhelyet őrizzenek meg a folyómedrek mentén, addig az utóbbi gátak, vízgyűjtők építését szorgalmazza, ami eleve megbontja az ökoszisztémát. Megoldást kell keresni, hogy mindkét előírást megfelelően alkalmazzák – mondta a mérnök, majd a szlovéniai példát említette, ahol a vízgyűjtőket környezetvédelmi szempontok miatt nem töltötték fel, azonban néhány évvel ezelőtt a kiadós esőzések után nem fogták fel az árhullámot, ami katasztrófát okozott. Most már használják ezeket a vízgyűjtőket, de mesterséges szigeteket, élőhelyeket teremtettek a vízimadarak, más élőlények számára.

A hatóságok a többször említett WATMAN integrált árvízvédelmi programtól várják a „mentőövet”, amellyel uniós támogatásra pályáznának. A program nemcsak intervenciós eszközök vásárlását teszi lehetővé, hanem olyan számítógépes értesítési rendszert is, amivel előrejelezhetők az árhullámok. (Sz.m.: Ennek része egy szimuláló szoftver, amely a vízhozam alapján pontosan kiszámítja az elárasztandó területet.)

A gond azonban az, hogy a projekt 2004-ben elkészült, az állam azonban nem fedezte az önrészt, ezért a megvalósíthatósági tanulmányokat újra kellett készíteni, és továbbra is remélik, hogy a strukturális alapokból majd támogatják a kivitelezését.

Ha Brüsszel jóváhagyja a programot, akkor 150 millió eurós támogatást kellene folyósítania. Igaz, hogy az árvízvédelemre összesen 330 millió euró van – ismerte el a szakember. Addig marad a fércmegoldás, vagyis a különböző meglévő rendszerek egyeztetése. Hogy miként sikerül, kiderül a mai szimuláláson.