Vörös téri landolás 25 éve
Negyed évszázaddal az után, hogy a német Mathias Rust egy kisrepülőgéppel látványos leszállást hajtott végre a moszkvai Vörös téren, Oroszországban még mindig tartják magukat a történettel kapcsolatos összeesküvés-elméletek.
Negyed évszázaddal az után, hogy a német Mathias Rust egy kisrepülőgéppel látványos leszállást hajtott végre a moszkvai Vörös téren, Oroszországban még mindig tartják magukat a történettel kapcsolatos összeesküvés-elméletek. „Senki sem akarta elhinni, hogy egy tapasztalatlan fiatal pilóta éppen a Határőrcsapatok Napján mélyrepülésben be tud hatolni a felfegyverzett ország (a Szovjetunió) szívébe” – nyilatkozta a német hírügynökségnek Vlagyiszlav Belov, az Orosz Tudományos Akadémia Németország-kutató Központjának igazgatója.
„Sokan még autóval, térkép alapján sem tudnak a céljukhoz érni – jegyezte meg Belov. – Számomra továbbra sem teljesen világos, kicsoda is valójában Mathias Rust.”
A világot megrengető 1987. május 28-i repülés 25. évfordulójára szerdán jelentette meg A Kreml-repülő című könyvét a berlini Ch. Links kiadó. A könyv szerzője, Ed Stuhler utánaeredt annak a kérdésnek, hogy az amerikai gyártmányú Cessna 172-es géppel végrehajtott repülés vajon tényleg egy tinédzser hidegháborús békemissziója volt-e, ahogy azt a schleswig-holsteini Wedelből származó Rust azóta is állítja.
Máig a legelterjedtebb összeesküvés-elméletek közé tartozik az a feltételezés, hogy Rust akcióját az akkori reformer szovjet pártvezető, Mihail Gorbacsov környezete rendezte meg, hogy megszabadulhasson a hadsereg keményvonalas kommunista vezetőitől. A szovjet államhatár csúfos megsértését és a légvédelem látványos csődjét Gorbacsov arra használta fel, hogy példátlan tisztogatást hajtson végre a szovjet hadseregben. Mintegy 300 tiszt vesztette el posztját.
Rustnak 432 nap moszkvai fogság után megkegyelmeztek, és 1988. augusztus 3-án szabadlábra került.
A 43 éves férfi, Stuhler könyve szerint, ma pénzügyi elemzőként dolgozik Svájcban.
