A medvét hergelni nem tanácsos. Még kevésbé a nagy orosz birodalmat. Főleg most nem, amikor a nyugati keresztény világ az erőszakos iszlám törekvések harapófogójába került.
A medvét hergelni nem tanácsos. Még kevésbé a nagy orosz birodalmat. Főleg most nem, amikor a nyugati keresztény világ az erőszakos iszlám törekvések harapófogójába került. A hagyományos európai kultúrába beilleszkedni képtelen betelepültek, ahol elérték a kritikus tömeget, minden eszközzel teret követelnek maguknak. Nem egy esetben az erőszakos cselekedetektől sem riadnak vissza. A belbiztonság megerősítése címén az állami gépezetek antidemokratikus lépésekkel – a lehallgatásoktól kezdve a jogtalan vizsgálati fogva tartásig – próbálják a rendet fenntartani. És közben menekültek százai érkeznek naponta lélekvesztőkön a mediterrán partokhoz. A földönfutóvá vált afrikaiaknak otthont nyújtó Európa tanácstalanul szemléli, miként duzzad az illúzióvesztett belső ellenség tömege. Mintha nem lett volna elég az arab-iszlám területeken demokráciaexportnak álcázott meddő háború, most nyakunkba szakadt az ukrán-orosz viszály. Az euro-atlanti közösség, rádöbbenve sebezhetőségére, ezen a hétvégén próbál megoldást találni arra, hogy hatalmi státusának látszatát visszanyerje. Nem kis kihívás. Ugyanis a háborúhoz nem kell egyéb, csak pénz, a békéhez pedig még több pénz. Pontosabban erről próbálnak meggyőzni minket. Lapzártakor még nem született egyezség a walesi Newportban, ahol két napra összeültek tanácskozni a NATO-államok vezetői. Teljes érdekazonosságról nehezen beszélhetnénk. A konfliktuszónához közelebb fekvő, és történelmi sérelmekkel terhelt országok vehemens oroszellenes elfogultsággal követelik a nagy ellenfél megleckéztetését. Németország már óvatosabban fogalmaz. Angela Merkel nemrégiben fejtette ki, hogy a NATO kelet-európai jelenléte erősítésének mérlegelésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni a NATO–Oroszország partnerségi megállapodást, amelyet nem szeretnének átírni. Ugyanis tartanak az esetleges gazdasági retorziótól, például a gázcsapok elzárásától. Ezzel szemben a lengyelek és a balti államok az euro-atlanti szövetség jelenlétét kérik. Az amerikaiak láthatóan támogatják ezt a törekvést, hisz régen tervezik katonai bázisok és rakétaelhárító egységek telepítését ebbe a térségbe. A franciák szintén óvatoskodnak, hisz gazdaságilag nem érdekük a konfliktus. De valahogy csak engedtek az amerikai és brit nyomásnak, és az ukrán válságra hivatkozva felfüggesztik az első, Mistral típusú helikopterhordozó hajó októberre tervezett leszállítását Oroszországnak. A csúcsértekezleten a brit miniszterelnök jelentette be egy többnemzetiségű gyorsreagálású katonai alakulat létrehozását, amely akár 2-3 napon belül bevethető lenne bárhol a világon, és ennek központja nem máshol lenne, mint Lengyelországban. A hidegháborús hangulat visszatértét jelzi a walesi alabárdok csengése.
