Wilfried Martens EPP-elnök: Európát ki kell menteni a gazdasági válságból

„Nagy felelősségünk van: Európát ki kell mentenünk a gazdasági válságból” – jelentette ki csütörtökön Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) visszaválasztott elnöke, Wilfried Martens.

Fotó: Antalfi Imola

„Nagy felelősségünk van: Európát ki kell mentenünk a gazdasági válságból” – jelentette ki csütörtökön Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) visszaválasztott elnöke, Wilfried Martens. Az EPP elnöke a versenyképesség visszanyerését, a fiskális politikák megerősítését és az egységes európai bankrendszer megszervezését nevezte prioritásoknak.

Martens hangsúlyozta, politikai alternatívákra, politikai vitára van szükség az európai család tagjai között és széleskörűbb gazdasági integrációra – csak így sikerülhet felülkerekedni a gazdasági válságon. Az EPP kongresszusának plenáris ülésén felszólaló Angela Merkel német kancellár fontosnak tartotta kijelenteni: „vissza kell nyerni az európai polgárok bizalmát”, fenn kell tudni tartani a jóléti szintet, ám ehhez vissza kell térni a szociális piacgazdasághoz, amely nem változékony, de képes alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz. Munkahelyeket csak gazdasági növekedéssel lehet létesíteni, ami szabadságot, vállalkozói szabadságot feltételez. „Szükség van a beruházók Európába vonzására, az adminisztrációs bürokrácia csökkentésére, a polgároknak, a fiataloknak jövőképet kell biztosítani. A sikeres vállalkozókra kell támaszkodni. Közös értékeink fenntartásában áll Európa ereje” – mondta Merkel.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso kijelentette, a magánszektor adósságai, felelőtlen magatartása kiváltotta válságot csakis közös fellépéssel, közös demokratikus piacgazdasági reformokkal lehet ellensúlyozni, csak így növelhető a versenyképesség. „Csodákat nem lehet tenni, reformokra van szükség” – tette hozzá Barroso.

Traian Băsescu államfő utolsó felszólalóként hosszú beszédben fejtette ki, hogy egy egyre erősebbé váló Európa híve, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Európai Unió, „az Európai Egyesült Államok” a világ legversenyképesebb konstrukciójává váljon. „Nemcsak több, de jobb Európára van szükség, ahol a gazdasági, fiskális és politikai integrációt fel kell gyorsítani. Bátorságra van szükség ahhoz, hogy e lépéseket, megoldásokat nemzeteinkkel megértessük”. Băsescu több, Donald Tusk lengyel kormányfő által felvetett gondolatot is érintett. A lengyel miniszterelnök azt kérte az EPP-től, tegye lehetővé, hogy Európát ne a kétszínűség vezesse, a román államelnök azt mondta, nemet kell mondani Európa többsebességű építésének, annak, hogy másodosztályú, euróövezeten kívüli „klubok” legyenek az unión belül. Băsescu nehezményezte, hogy az egységes piacon belül a román és bolgár állampolgá-rokkal szemben az unió 9 tagállama korlátozásokat tart életben 2013 végéig, amelyek a szabad munkaerő-áramlást érintik, de a szállítási infrastruktúra fejlesztését, a régiók esélyegyenlőségét illetően is vannak különbségek. Szorgalmazta, hogy az Európán kívüli munkaerő-foglalkoztatás helyett az unió belső erőforrásait mozgósítsák, a roma közösség szociális problémáira kitérve pedig a helyi megoldáskeresés mellett kollektív elköteleződést, párbeszédet sürgetett.

Az EPP második plenáris ülésén felszólaló Orbán Viktor magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a gazdasági válságot nem lehet megoldani olyan eszközökkel, mint amilyenek kiváltották. Sokkal több strukturális reformra van szükség, Európa versenyképességét növelni kell, ugyanakkor biztosítani a tagállamok szuverenitását. „A korrupció és a technokrata megoldások nem vezetnek ki a válságból, politikai megoldásokra, kemény, erős Európára van szükség” – hangsúlyozta Magyarország kormányfője.