Nemrég egyes elemzők még vészharangot kongattak, alig kicsivel később már az egész éves gazdasági prognózist felfelé módosítják az előrejelzők az államkassza bevételi adatainak láttán. Az igazság vélhetően középen van.
A gazdasági teljesítmény mérésében egy adott időszak adatainak összevetése az egy évvel korábbi helyzettel alapesetben mérvadó szokott lenni, de ez csak akkor igaz, ha a két vizsgált időszak között nem voltak rendkívüli változók, mint ez esetben. Például tavaly az év első két hónapjában még normálisan ment az élet, csak márciustól kezdődtek a bajok, így elég logikus, hogy az idei év első két hónapjának gazdasági teljesítménye a tavalyihoz képest finoman szólva is hajmeresztő. 2020 márciusában a kormány már lazított az adószabályokon, elhalasztották például a hozzáadottérték-adó befizetési határidejét, meg egyebeket is, de ugyanezek a kedvezmények az idénre már nem maradtak érvényben. Így várható volt, hogy az első negyedévi adóbevételi adatokban javulás kell mutatkozzék, ami meg is történt. Az előbb említett adónem negyedéves bevételi adatai látványosan nagyot ugrottak, és más bevételi forrásoknál is mutatkozott javulás. Az általános kép láttán az országos stratégiai és előrejelzési bizottság már módosította is felfelé a gazdaság éves növekedési prognózisát, 4,3-ról 5 százalékra, elég korán, mert részletes adatok még nem állhattak rendelkezésükre.
Józanabb elemzők szerint szó nincs kirobbanó gazdasági teljesítményről a növekedés hátterében, csak arról, hogy most fizettek be még tavalyról esedékes összegeket. Egyetérthetünk velük abban, hogy az adatok jól mutatnak, de feleslegesen nincs minek örvendezni, mert ennyi adatból még nem lehet megítélni, hogy mennyire tért magához a gazdaság a tavaly tavasszal jelentkező sokk után. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az egész éves prognózisokat bármikor boríthatják olyan fejlemények, amelyeket sem az elemzők, sem a politikusok nem tudnak befolyásolni. Hogy egy világjárványra nem voltak felkészülve, az csak egy kérdés, de mióta a koronavírus jelen van, azóta is többször láttuk, hogy a járványhelyzet alakulása ismételten karanténba kényszerített egész térségeket. Hasonló helyzet simán kialakulhat ezután is. Amíg a vírust nem állítják meg, addig valójában az irányítja a fejleményeket, nem a fejetlenül dolgozó intézmények és a járvány margóján is politikai hasznot leső döntéshozók. A gazdaság egészségét, a páciensekéhez hasonlóan, csak a betegség legyőzése után tudjuk valósan felmérni.
