Drasztikus változásokra kell számítani az elkövetkező években az épületek energiaellátásában. Az Európai Tanács és a Parlament megállapodásra jutott az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet illetően. A „felülvizsgálat” lényege, hogy 2030-ra minden új, 2040-re pedig minden meglévő épület zéró emissziós kell legyen, Európa pedig ilyenformán elérné a klímasemlegességet. Tehát az elkövetkező években, évtizedekben fokozatosan kivezetnék a fosszilis tüzelőanyagokat az épületek fűtéséből. Ez globális környezetvédelmi célnak számít, párhuzamosan pedig szükség lesz a megújuló energiák fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére és fenntartható technológiákra.
A zöldenergia a jövő – ez a politikai megállapodás lényege, ami a tagállamokat arra ösztönzi, hogy újítsák fel, korszerűsítsék épületállományukat, illetve az új ingatlanokat kizárólag zöldtechnológiával tervezzék. A változásra márpedig fel kell készülni, főként, ha az irányelvről uniós szinten a jövő év elején döntés születik.
Több európai állammal (Dánia, Norvégia, Hollandia, Németország, Franciaország) ellentétben Romániát ismét felkészületlenül érik a „trendek”, és nagy az ellenkezés. Ami érthető is, hiszen az országnak jelentős energiaforrása a földgáz, erre kiépített energiaellátó rendszere van. Az átállás a villamos, megújuló energiaforrásokra költséget, infrastruktúrát, munkaerőt feltételez, teljes stratégiaváltást, amivel nem rendelkezik az ország. Tömbházlakások millióiról van szó, mellettük középületek, ipari létesítmények ezreiről.
A rendszerváltást követően Romániában már megtörtént egyfajta átállás: egy koherens országos stratégia hiánya, gazdasági érdekcsoportok térnyerése és a jogos fogyasztói elvárások oda vezettek, hogy távhőről egyéni kiskazánokra váltottak az emberek. Ez sem volt könnyű, de az energiaforrás ugyanaz maradt. Míg 2000-ben közel félmillió gázkazán füstölt, 2022-ben már 3 millió. Ezzel szemben 2040-re karbonsemlegessé kellene válnunk.
Vagyis teljesen át kell állni villamos, illetve megújuló energiaforrásokra, amibe beletörhet a bicska.
Románia bizonyára felmentést, de legalábbis halasztást kér az irányelv (majdan kötelező érvényű jogszabály) teljesítése alól. Ami azért nem zárná ki, hogy támogassa az alternatív megoldásokat. Ehhez képest a nagy takarékossági lázban egy mai kormányrendelet értelmében a kormány csökkentette a környezetvédelmi programok állami támogatását. A fotovoltaikus beruházásokra, roncsautóprogramra feleakkora támogatást kaphatnak az érdekeltek. Ha a szándék sem látszik a „zöldülésre”, tetteket hogy lehet elvárni?
