Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Múlt héten az egykori Köpeczi–Teleki házban, a marosvásárhelyi Forradalom utca 1. szám alatti Bolyai Klubban Bitai László kolozsvári közgazdász, a Magyar Mágnás Egyesület elnöke volt a Romániai Magyar Közgazdász Társaság marosvásárhelyi szervezetének meghívottja.
A Mibe fektessünk? című pénzügyi előadás egyik vezérfonala a pénzzel való bánásmód volt, melynek egyik alappillére a befektetés a lehetőségek és kockázatok felvázolásával. Az est során elhangzott annak lehetősége, hogy Erdélyben a szerény körülmények közt élők pénzügyi befektetéshez való viszonyulásán kellene változtatni.
A Magyar Mágnás Egyesület mottója a Gazdag nemzet – erős nemzet, és egyik fő célja gyakorlatias megközelítésben vizsgálni és ismertetni a magyarsággal a pénzügyi befektetési lehetőségeket. Amint az egyesület elnökeként is Bitai László vallja, a magyar társadalom és nemzet csak akkor lehet erős, ha nem kell folyamatosan pénzügyi gondokkal küzdenie, ha képes lesz sorsát saját kezébe vennie. A Magyar Mágnás útikalauz – Iránytű mindennapi pénzügyeidhez című könyve is ezt a célt szolgálja, mint jelzi, a siker titka a nemzedékeken túlmutató, hosszú távú gondolkodás.
A befektetési alapok, részvények, kötvények, ingatlanbefektetések, likviditások, kockázatok, életbiztosítások elemzését a humán tőke fontosságának felvezetése előzte meg. Amint a bevezetőben elhangzott, a legtöbb munkáltató nem fektet az alkalmazottai továbbképzésébe. A szegénységből kivezető út azonban a szakmai fejlődés, ezért a gyorsan, sokat tanulást ösztönözve lehet a szakmai ranglétrán feljebb kerülni, a legjobbnak lenni, melynek eredményeként sikerülhet majd a többi befektetést is megvalósítani.
A magyar középiskolások pénzügyi oktatását is felvállaló nagyenyedi születésű kolozsvári közgazdász ismertette a tőzsdei részvények változó árfolyamát, a befektetők pénzügyi döntéseit, melyeket általában érzelmi alapon, a nyájszellemet követve hoznak meg. Mint jelezte, a rossz előjelű híreket az emberek általában nem szeretik észrevenni, utólag pedig racionális érveket keresnek döntésük alátámasztására. Akik nem akarnak kockázatot vállalni a tőzsdei részvények vásárlásával, kötvényekbe, illetve diszkont kincstárjegyekbe fektethetnek. A kötvények kamatlába, valamint a piaci értéke is biztosít egy bizonyos hozamot, ami azonban csökken, ha a banki kamatok nőnek – hangsúlyozta.
Az előadó szerint az ingatlanok elméletileg alacsony kockázatot jelentenek, megvédenek az inflációtól, de ennek amerikai egyesült államokbeli ellenpéldájáról is szót ejtett.
A befektetési részvényalapok szétterítik a kockázatot, ezáltal többé-kevésbé megvédhetik a befektetőt a veszteségtől. A szakember szerint azonban egymást követő két évben teljesen eltérő hozamok alakulhatnak, következésképpen nem lehet előre jelezni azok alakulását sem.
Érintette a magánnyugdíj-alapok hasznosságát is, ami azonban tartogathat kellemetlen meglepetéseket a nyugállományba vonulóknak, mivel ugyancsak a tőzsdei hozamok alakulásától függ. Sok minden lehet jó befektetés, ha jó az ár. Érezni kell a piacot, azt, hogy mit vásárol az ember és mennyiért, de nem elhanyagolandó az sem, hogy mekkora a kezelési költség. Befektetési alapoknál például ne haladja meg a 2%-ot – hangzott el a figyelmeztetés.
Amint a pénzügyi elemző jelezte, a recessziót két éve magunk mögött tudhatjuk. 2013-ban mindenki rájött, hogy a gazdasági krízisnek vége, és a tőzsdén kezdtek többet vásárolni. A megfelelő pénzügyi befektetés egyik feltétele azonban a gazdasági ciklusok követése, a gazdasági hírek, sajtó figyelése.
A kőolaj világpiaci árának esését sem látta senki sem előre, aminek következménye a ‘97-eshez hasonlatos orosz válság lehet. Egy hordó jelenleg 45 dollárba kerül, néhány hónappal ezelőtt még 110-115 dollárt kellett fizetni érte, vagyis két és félszeresét. A szakértők egyetértenek abban, hogy ilyen alacsony szinten nem maradhat az ár, azt viszont nem tartják valószínűnek, hogy hamarosan visszatér a 100 dollár körüli értékre. Elméletileg az euró gyengült a svájci frankhoz képest, a dollár pedig erősödött annak ellenére, hogy havonta nyolcvanöt milliárd dollárt nyomtattak az AEÁ-ban, aminek gyakorlati következménye a pénzhígulás volna.
Nem egyszerű kiszimatolni, hogy mi történik a világban, ezért óvatosságra int a közgazdász. A piacot nem lehet megverni, és mivel a befektetések kockázatosak, csak olyan összeget érdemes befektetni, amit a családi költségvetésből hiányolni lehet – összegzett a pénzügyi elemző, Bitai László közgazdász.