2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

17. Új média konferencia

A mesterséges intelligencia narratívái

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem április 19-én 17. alkalommal szervezte meg az Új média konferenciát, amelynek központi témája a mesterséges intelligencia volt. Az egész napos rendezvényen olyan témákról hallgathattak előadásokat a résztvevők, mint például a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatása, az AI és a divat vagy éppen az újságírás kapcsolata, de terítéken volt a világrend és a reklámok kérdése is.

Az új média kifejezés húsz évvel ezelőtt jelent meg, és egy nagyon új irány kibontakozását jelentette, de azóta is aktuális, ezen témák alapján felépíthetünk egy konferenciát, megvizsgálhatunk egy kérdéskört, mondta dr. Kovács Barna, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának oktatója, a 17. Új média konferencia főszervezője, aki azt is hozzátette, hogy valamelyest aggódtak az idei téma kapcsán. A mesterséges intelligencia és annak térnyerése még túl friss ahhoz, hogy ténylegesen adatok és koncepciók legyenek a történéssel kapcsolatban. Viszont így is fontosnak tartják feltérképezni azt, hogy milyen problémák és milyen lehetőségek jelennek meg.

A legtöbb fejtörést a mesterséges intelligencia kapcsán az okozza, ami a leginkább mediatizálva is volt, ez pedig a ChatGPT. Az AI miatt megkérdőjeleződik a szellemi munka, hiszen lényegében csak a mesterséges intelligencia tudja megkülönböztetni a saját tartalmát az emberek által előállított tartalomtól – fogalmazott dr. Kovács Barna. Hiába készíttenek a diákok dolgozatokat ChatGPT-vel, mert a mesterséges intelligencia segítségével ki lehet azt is mutatni, hogy az az ő munkájuk-e vagy sem.

Az esetleges problémákon túl az AI felhasználásának számos pozitív lehetősége is van. Az egyik ilyen, hogy megkönnyíti az emberi munkavégzést, de ehhez meg kell találni azt, hogy miképpen lehet hatékonyan és hasznosan felhasználni, mindezt pedig elfogadható kereteken belül kell tartani. Ezt a diákok is be kell lássák, hiszen az ő munkájuknak az értéke is csökkenhet azáltal, ha megkérdőjelezhető módszereket használnak, de egy ilyen helyzetben a tanárok részéről is szükség van az oktatási folyamat és a tanítási módszerek radikális újragondolására, nyomatékosította dr. Kovács Barna. Szerinte ezért napjainkban nagy szükség van arra, hogy az oktatók megmutassák a diákoknak, hogy miben érdemes használni a mesterséges intelligenciát, miben tud a digitális világ segíteni nekik, de ugyanakkor azt is meg kell tanítani, hogy mi az a többlet, amit a diák kell hozzátegyen a munkához, hogy ténylegesen gyümölcsöző legyen ez a kapcsolat.

A 17. Új média konferencián előadást tartott dr. Gagyi József, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának professzora is, aki a fordulópontról és a világrendről beszélt. Lapunknak elmondta, hogy a technológiák létezése és jelen idejű felhasználása racionális, azonban azt nem lehet megjósolni, hogy ezek hova vezetnek. A mesterséges intelligencia nagymértékben polarizálta a társadalmat, az egyik tábor azt állítja, hogy ez fogja elhozni az emberiség aranykorát, míg a másik azt, hogy az AI az emberiség pusztulását eredményezi. De ezek nem többek puszta hiedelmeknél, hiszen arra a kérdésre, hogy mi lesz száz év múlva, nem fogjuk holnap megkapni a választ, emelte ki dr. Gagyi József.

Téveszmék nemcsak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban vannak, hanem minden olyan dologgal, amelyre nem tudunk biztos választ adni. Van egy hatalmas hiedelemóceán, és abban van egypár kicsi sziget, a racionalitás szigetei, mondta az egyetemi oktató, hozzátéve, hogy a hiedelmeket habosítsák. Vagyis a feltételezések színesek, csillogóak, és folyamatosan változnak, azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk őket, azt tapasztalhatjuk, hogy nincs mögöttük valós tudás. Ezzel együtt a hiedelmeknek van egy irányító szerepük, sugallják, hogy milyen irányba menjünk, de tisztában kell lenni, hogy ezekről csak utólag derül ki, hogy hamisak voltak-e.

A „hiedelmek tengerében” mindenképpen keresni kell a racionalitás szigeteit, viszont nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy az általunk kielégítőnek tartott megoldást találjuk meg, hangoztatta dr. Gagyi József. Ez azt jelenti, hogy ha az úgynevezett buborékunk, közösségünk többi tagja megnyugtatónak tart egy megoldást, akkor egyenként lehessen hozzájuk csatlakozni.

A közösség pedig megnyugszik azzal, hogy használja a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásokat, és nem érdeklődik aziránt, hogy milyen háttérfolyamatok történnek az egyes vállalatoknál, amelyek éppen az AI fejlesztésével foglalkoznak. Ezt bizonyította dr. Szász István Szilárd Facebook-kutató, újságíró, a Vasárnap felelős szerkesztője, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatójának kutatása is. 

Azt követte nyomon, hogy mennyire érdeklődik a magyar médiafogyasztó aziránt, hogy 2023 novemberében kirúgták (majd visszavették) Sam Altmant, az OpenAI vezérigazgatóját. Arról a kínai vállalatról van szó, ami egyebek mellett a ChatGPT-t is fejleszti. A felmérésben dr. Szász István Szilárd hat magyar újságot vizsgált, amelyek összesen 47 cikket közöltek a témáról, de ezekre összesen csak mintegy 160 hozzászólás érkezett. 

Ennek következtében ki lehet jelenteni, hogy nem érdekli az embereket, hogy mi történik ezeknél a vállalatoknál. Viszont maga a technológia és ennek a térhódítása egyre jobban foglalkoztatja őket, hiszen az AI egyre jobban uralja a képi világot, a szövegek világát, sőt a zenében is egyre nagyobb teret hódít, illetve az előadásokban is egyre fajsúlyosabb szerepet kap. Ennek következtében pedig lassan a napi kerekasztal-beszélgetéseken is előkerül ez a téma, mutatott rá dr. Szász István Szilárd.

Továbbá azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább elvárás mind az átlagemberek részéről, mind az intézmények, mind pedig a törvényhozás szintjén, hogy jelezzék, hogy ha valamit a mesterséges intelligencia hozott létre, emelte ki a Facebook-kutató annak kapcsán, hogy májustól a közösségi médiás felület megjelöli, ha egy tartalom AI által készült. Félő, hogy ez olyan lesz, mint a weboldalaknál a sütik használata, az emberek nagy része anélkül fogadja el ezeket, hogy tudná, hogy mibe is egyezett bele, mondta dr. Szász István Szilárd. Nagy valószínűséggel ez várható annak kapcsán is, hogy annak ellenére, hogy a Facebook jelezni fogja, hogy az adott tartalom mesterséges intelligenciával készült, az emberek egyszerűen elfogadják vagy talán észre sem fogják venni.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató