Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az 1956-os forradalom Magyarországon a kommunista elnyomás elleni forradalom és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharc volt. A forradalom kapcsán meg kell jegyezni, hogy akkoriban zajlott a szovjet érdekszféra, a szovjet típusú társadalom kiépítése, ebbe a folyamatba viszont közbeszólt Sztálin halála, ezt követően a Szovjetunióban is elismerték Sztálin visszaéléseit. Akkor az egykori kommunisták is eljutottak arra a döntésre, hogy az út, amit képviselnek, zsákutca. Ezen folyamat kicsapódása 1956. október 23-a és a forradalom – mondta dr. Novák Csaba Zoltán történész, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője.
A forradalmat leverték a szovjet csapatok, de 1956. október 23-a a szabadság utáni vágyakozás, a zsarnokság elleni fellépés ki nem mondott, tiltott szimbólumává vált. Aki nem értett egyet a kommunizmussal, úgy tekintett a szabadságharcra, mint a szabadság és az emberi tisztesség, az emberi értékek melletti hősies kiállásra, nyomatékosította dr. Novák Csaba Zoltán.
Ugyanakkor 1956-nak napjainkban is van egy fontos üzenete, hiszen ez a méltányosság forradalma is, emelte ki Stefano Bottoni történész, aki arra is rávilágított, hogy nehéz összehasonlítani a 68 évvel ezelőtti szabadságharcot a napjainkban folyó orosz–ukrán háborúval. A hasonlóság az lehet, hogy mindkét esetben egy szuverén országot támadtak meg, és mindkét esetben Moszkvából indult az agresszió, mutatott rá a történész, aki azt is hozzátette, hogy a magyar kormány tévesen próbálja azt érzékeltetni a kommunikációjában, hogy a háborút a Nyugat indította.
Stefano Bottoni arra is rávilágított, hogy – egyes narratívákkal ellentétben –, nem volt hiábavaló a forradalom. A fiatalok azért vállalták a kockázatot, mert meggyűlölték a rendszert, nem akartak már abban élni, lényegében az életük árán is ki akartak lépni az akkori világból. Ezt az áldozatot pedig meg kell tisztelni, nyomatékosította a történész, aki arra is rámutatott, hogy az akkori szabadságharcosok azért haltak meg, hogy később, 1989-ben, amikor ismét felvillant valamilyen demokratikus remény Magyarországon, az ’56-os forradalomra hivatkozva lehessen elküldeni a kommunistákat. Ezt tette az akkor fiatal Orbán Viktor is. Másrészt az 1956-os szabadságharc azért is fontos, mert a világ országai mindig kiemelik ezt a történelmi eseményt, és bármit is gondoljanak Magyarországról, ’56-ról úgy beszélnek, mint amikor egy nemzet a büszkeségéért, a saját értékeiért és a méltányosságáért harcolt, ezt pedig nem szabad besározni, húzta alá Stefano Bottoni.
Idén is Erdély-szerte hajtottak fejet az 56-os hősök előtt. Marosvásárhelyen fáklyás felvonulással emlékeztek. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének szervezésében 18 órától a Keresztelő Szent János-plébánia udvarán kezdődött az ünnepi műsor, ezt követte a fáklyás felvonulás a Vártemplom kertjében található ’56-os kopjafához, ahol ünnepi beszédekkel kísért megemlékezést tartottak.
Tisztelet a hősöknek!