200 éve halt meg az első „közhasznú historikus”

• 2014-08-28 13:50:14

• Oláh-Gál Róbert

Az első „közhasznú historikusnak” nevezett professzor Bolyai Farkas és Kőrösi Csoma Sándor tanítója, Herepei Ádám (1756–1814) volt. Kőrösi Csoma Sándorra a legnagyobb hatással Herepei Ádám volt, és Kőrösi Csoma Sándor életének legtöbb kutatója egyetért abban, hogy Herepei Ádám szerettette meg Kőrösivel a magyarok őstörténetét.

Herepei Ádám (1759–1814)

Az első „közhasznú historikusnak” nevezett professzor Bolyai Farkas és Kőrösi Csoma Sándor tanítója, Herepei Ádám (1756–1814) volt. Kőrösi Csoma Sándorra a legnagyobb hatással Herepei Ádám volt, és Kőrösi Csoma Sándor életének legtöbb kutatója egyetért abban, hogy Herepei Ádám szerettette meg Kőrösivel a magyarok őstörténetét. Azt már kevesebben tudják, hogy Bolyai Farkassal is Herepei Ádám szerettethette meg a magyar hősi múltat. Így mondhatjuk, hogy 200 éve hunyt el Erdély két legnagyobb hatású tudósának a tanítója. De van még egy 210 éves évforduló is Marosvásárhely, Bolyai Farkas és Herepei Ádám kapcsolatában, mégpedig az, hogy amikor 210 évvel ezelőtt, 1804. május 4-én Bolyai Farkas Marosvásárhelyen, a református kollégium nagy auditóriumában megtartotta a mély filozófiai eszméket tartalmazó székfoglalóját, azt érzékelte, hogy a hallgatóság közömbösen fogadta. Ekkor eszébe jutott, hogy az ő nagyenyedi tanítója milyen lelkes és sikeres volt a hasonló eszmék előadása során, és egy levelében tanácsot kért az időközben nagy hírű és közhasznú professzorrá lett Herepei Ádámtól. Sajnos nincs meg Bolyai Farkas Herepei Ádámhoz írt levele, de Herepei Ádám válasza szerencsére megőrződött:

„Barátom!

Ez alatt a titulus alatt vettem leveledet, ezt a titulust meg is kívánom tartani végiglen. Az oratiót el olvastam. Hogy nem sokan érthették, két okból nem tsudállom: 1. nem minden tud gondolni. 2. az oratiot is hihetősön hamar mondhatta a ki tételeket, a melyeket hamar nem minden érthet. Azt is hozzá adhatom még, hogy mikor másodszor dolgoznád ki nem magad, inkább össze foglalnád imitt, amott, a gondolatokat, és úgy hamarébb el érnék sokan a gondolatokat. Demigymár tsak a tanítást értsék a tanítványok, és épületet vegyenek, a kell. Ezt én remélem a te elmédtől, és szívemből is kívánom, Arra pedig tsak azt ajánlonám, hogy egy bizonyos, és könnyen érthető mánuálist^[1] (Leitfaden^[2]) végy fel, akár kié legyen. Azon kívül, a ki sokat tud, sokat akarna, hogy tudjanak a tanítványai, és sokszor meg esik, hogy a capacitásokon túl ragadtatik, és ők innen maradnak

(…)

Kedveseidet szívesen köszöntöm, és vagyok szeretettel kedves Barátom igaz Barátod Herepei Ádám. NEnyed 8. nov. 1804.”^[3]

Bolyai Farkas székfoglaló beszéde szerencsére, hála Aranka Györgynek, a Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítójának, megőrződött^[4]. De bizony ma is nehézen érthető, mély filozófiai gondolatokat tartalmazó olvasmány! Ma is komoly szellemi feladat a beköszöntő beszéd megértése. Ezt Bolyai Farkas is érezhette, és ezért kért tanácsot a nagy hírű és népszerű Herepei Ádám professzortól. Sajnos, Bolyai Farkas nem fogadta meg Herepei néhány jó, atyai és baráti tanácsát. Feljegyezték Bolyai Farkas tanítványai, hogy alig volt egy-két hallgatója, aki követni tudta eszmefuttatásait. De térjünk vissza Herepei Ádámra.

Mikor Bolyai Farkas hat és fél évesen Nagyenyedre került, azzal a ládával, mely ma is megvan a marosvásárhelyi Bolyai-múzeumban, osztálytanítója Herepei János, Herepei Ádám öccse lett, aki akkor tógátus deák volt Enyeden. Abban az időben az elemi osztályokban a nagyobb tógátus deákok voltak az osztálytanítók. Később Herepei János külföldi egyetemek hallgatója lett, majd református pap Szászvároson. Bolyai Farkas levélben többször kért tanácsot első tanítójától, és élete végéig tartották a kapcsolatot.

Herepei Ádám és János apja Herepei István református pap, édesanyja Jéri Éva. Herepei Ádám az alsóbb osztályait szászvárosi iskolában végezte, majd 13 évig Nagyenyeden tanult. 1782-ben a bázeli, majd négy évig a genfi, utána egy évig a marburgi egyetemnek volt a hallgatója. 1785-ben visszatért Erdélybe. Ekkor került Bolyai Farkas Herepei Ádám keze alá, mert báró id. Kemény Simon, Alsó-Fehér vármegye és Kolozsvár főispánja hasonló nevű fia mellé fogadta tanulótársnak. 1890-ben meghívták Nagyenyedre a történelem, költészet és klasszika literatúra professzorának. Kiváló szónok hírében állott.

Herepei Ádám 210 éve írott leveléből is kitetszik a nagy tapasztalatú és csodás pedagógiai vénával megáldott pedagógus. Igazi közhasznú tanár, ahogy Herepeit az utóda, Hegedűs Sámuel titulálta.

Herepei Ádámot Hegedűs Sámuel búcsúztatta, a nagyenyedi református templomban^[5]. A nekrológból keveset tudhatunk meg magáról Herepeiről, megemlékezése inkább egy filozófiai-teológiai eszmefutatás:

„I. Ki a’ köz hasznú ember?

II. Mit használhat egy érdemes Professor a’ Közönségnek?

III. Mit használ különösen egy Historicus a’ világnak, ezek lésznek szomorú beszédem’ tárgyai, mellyet míg el-végzek, kedves figyelmet adni ne terheltessetek.”

(…)

„Azt, a’ kinek az Isten erőt adott arra, hogy a’ közönségnek sorsában bé-folyhasson, a’ kinek szíve és akaratja szent arra, hogy az Istennek nagy plánumát a’ világnak tökélletesítésében előmozdítsa, az ilyent köz hasznú embernek lehet tartani.” (Be jó volna, ha ma is volna közöttünk néhány közhasznú professzor!)

A Hegedűs-nekrológ végén megtudunk néhány adatot Herepei Ádám családjáról is:

„Mélyen meg-sebzett szívű Özvegy, tekintetes TÖVISSI ’SU’SÁNNA Ifjú-Aszszony! én te hozzád úgy-is mint emberhez, úgy-is, mindenek felett mint egy volt kedves Tanítóm Özvegyéhez vigasztalással tartózom. – Nállam a’ vigasztalásnak tsak szava vagyon, az igaz vigasztalás pedig az Istennél. – Találj vigasztalást abban, hogy HEREPEI ÁDÁM a’ te Férjed vólt: szomorú ugyan a’ kettészakadása a” köztetek vólt szeretet kötelékének, de a’ Természet rendje szerént, egyiknek hamarébb kell el-menni: majd a’ szebbik életben újra egymásra találtok: van a’ fájdalomnak egy nemes neme, mely nem annyira a’ sírásban, hanem az igaz megfontolásban áll, evvel a’ szomorúsággal tedd fel hát a’ gyászt az ő oszlopára ma, és mindaddig a’ míg a’ földi emlékezet nálad tart. – Kedves Gyerekek! Herepei Ádám, és Herepei Éva Kis-Aszszony, nem különben, ámbár mostoháji, még-is édes gyermekei’ képében tartott Tekintetes Kelemen Mihályné Herepei ’Su’sánna Ifjú-Aszszony, és Bogdány Ro’sália Kis-Aszszony, nints szomorúbb mint a’ jó Atyától való meg-fosztattatás; valamint néktek betsülletetekre szolgálhat az, hogy ti egy illyen nevezetes ember’ gyermekei vagytok, éppen úgy a’ ti leg-első érdemetek abban állhat, hogy hozzája méltók lehessetek. Nem fog bizonyosan hibázni azoknak a’ jó embereknek száma, kik az édes Atya’ hamvaihoz való tiszteletből, néktek barátotok kívánnak lenni – de ti mindenek felett a’ világok édes Atyjának szeretetére igyekezzétek magatokat méltóvá tenni. –”

Kevés tanárnak adhatott meg, hogy Erdély két legnagyobb hatású tudósát: Bolyai Farkast és Kőrösi Csoma Sándort taníthatta. Herepei Ádám még tanította id. Szász Károlyt, a híres jogtudóst, az első felelős magyar kormány oktatási államtitkárát, Baczkamadarasi Kis József székelyudvarhelyi professzort és még egy sor kiváló tudóst és irodalmárt. De Bolyai Farkas és Kőrösi Csoma Sándor világhírnevének magalapozói között egészen biztos, hogy ott van a 200 éve elhunyt Herepei Ádám is. (Köszönetet mondok a Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársainak, személyesen Kovács Gy. Györgynek Hegedűs Sámuel Herepei Ádám felett mondott halotti búcsúztatójának a kikereséséért.)

IRODALOM

– A’ köz-hasznu Professor és Históricus egy Halotti beszédben. B.E. Professor Herepei Ádámnak emlékezetére. A’ N.Enyedi Refor. Templomban el-mondotta Hegedűs Sámuel. Kolo’sváronn. Nyomtattatott a’ Ref. koll. betűivel 1814.

– Bolyai Gyűjtemény az MTA Könyvtár Kézirattárában.

– Oláh-Gál Róbert: Bolyai-breviárium, Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2012. ISBN 978-973-1970-73-8.

^{[1] könyvet, [2] kézikönyv, [3] MTA Könyvtár Kézirattára, Bolyai Gyűjtemény. K23/25., [4] A beköszöntő beszéd teljes tartalmát lásd: Bolyai Farkas kollégiumi professzori székfoglaló beszéde, közli: Perényi József, lásd: Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas, szerkesztette Gazda István, MATI, Budapest, 2002, pp. 328-332., [5] A’ köz-hasznu Professor és Históricus egy Halotti beszédben. B.E. Professor Herepei Ádámnak emlékezetére. A’ N.Enyedi Refor. Templomban el-mondotta Hegedűs Sámuel. Kolo’sváronn. Nyomtattatott a’ Ref. koll. betűivel 1814.}