240 éve született Bolyai Farkas

A Népújság hűséges olvasói viszonylag sok új és érdekes, Bolyaiakkal kapcsolatos információt olvashattak. Többször is megírtam, hogy a Bolyaiak hagyatéka kimeríthetetlen.

A Bolyai-kúria udvara, háttérben a bólyai ortodox templom. Ezen a telken cseperedett fel a kis Bolyai Farkas. (Fotó: Halmágyi Zsolt)

Bizonyára hallották a kedves olvasók, hogy Bolyai Jánosnak a marosvásárhelyi református kollégium hajdani kocsmájából átalakított nyomdájából kikerült Appendix című műve minden eddigi magyar nyelvterületen eladott könyv árát felülmúlt, és egy múlt év végi árverésen 26 millió forintért kelt el! (Áfával együtt a vásárló 29,9 millió forintot fizetett érte!) 

(Bolyai Farkas nagy műve, a Tentamen nincs lefordítva magyarra! Az Appendixet természetesen többen is magyarra fordították. Elsőként, 1897-ben Suták József kegyesrendi tanár, Vályi Gyula tanítványa és doktorandusa.) 

„Aukciós rekord született Budapesten!

Minden idők legdrágább magyar könyve lett Bolyai János Appendixe. Az idősebb Bolyai (Farkas) Tentamen című műve második kötetének függelékeként megjelent matematikai alapmű 5 millió forintról indult, és izgalmas licitharc után 26 millió forintos leütési (jutalékkal 29,9 millió forintos) áron lett egy eddig inkább a tőkepiacon ismert licitálóé.

Az árat a Napi.hu információi szerint egy világhírű nyugat-európai tudományos antikvárium tartotta 85 ezer euróig. A kötet megvan a Széchényi Könyvtárban, így nem védett, tehát elvileg külföldre is vihető lett volna, de végül itthon maradt. A latin nyelvű Tentamen második kötete így drágább lett, mint a legdrágább magyar nyelvű nyomtatott könyvnek számító, 2004 őszén ugyancsak a Központi Antikvárium aukcióján 19 millió+jutalékért leütött Vizsolyi Biblia, vagy a két évvel később az Akadémiai Könyvtárba került XV. századi kódex, a 22 millióért leütött Budai Jogkönyv. Egy másik Bolyai Farkas- mű, az ugyancsak Marosvásárhelyen nyomtatott magyar Arithmetika 300 ezerről 1,9 millió forintra drágult.”*

Szegény Bolyai Farkasnak a maga idejében nem értékelték sokra a műveit. Miután saját költségén kiadta a könyveit (a Tentamenre, egy-egy példányra való előfizetés árát úgy koldulta össze az arisztokráciától és a haladó gondolkodású emberektől), egy rakás példányszám a nyakán maradt. A rá jellemző humorral írja Gauss barátjának, hogy kinyomtatott műveinek a legnagyobb hasznát a kolerajárvány idején vette. Szó szerint ezt írta Bolyai Farkas Gaussnak 1836. október 3-án:

„Itt senkinek sem kell a Matematika; tanítványaim közül csak kevésnek van igazi érzéke hozzá, művemet makulatúrának, csomagolásra és hasonlókra használom, kiváltképp hasznomra volt az itt nemrég dühöngő kolera idején, amiben én is szenvedtem egy hónapig, de hányás és görcs nélkül, csak szerfelett levert voltam, undorodtam az ételtől és bortól, kínzó szomjúság gyötört friss vízre, és nagy diarrhoem volt, most ismét hasmenésem van.” ¹

Milyen huncut is a sors, ha ma volna két-három példánya a református kollégiumnak, az árából fedezni tudná az épület feljavítási költségeit! (Hiszen egy példány ára közel 100.000 euró.) Mikor az 1880-as években az MTA elhatározta, hogy újból kiadják a Bolyaiak halhatatlan művét, és ennek eredményeképpen 1897–1904-re elkészült az eredeti latin nyelvű kétkötetes Tentamen (függelékként az Appendixszel) kritikai második kiadása, akkor Bedőházi János, a marosvásárhelyi református kollégium akkori igazgatója így kesergett: kár volt azt latinul kiadni, ki tud úgy latinul, hogy a nagy művet megértse! (Mellesleg Bedőházi János képviselő volt az Országgyűlésben, és neki köszönhető a ma is impozáns épület anyagi hátterének előteremtése.)

Bolyai Farkas születésére emlékezünk. Lássuk születése körülményeit, és életének első húsz esztendejének vázlatos összefoglalóját:

1768. május 11-én Nagyenyeden Bolyai Gáspár levelet írt jövendőbeli feleségének, pávai Vajna Krisztinának.

1769-ben Bólyában a parasztok meggyilkolták Bolyai Gábort, Bolyai Farkas nagyapját

1774-ben megszületett báró ifj. Kemény Simon.

1775. február 9-én Bólyában megszületett Bolyai Farkas.

1778-ban Bólyában megszületett Bolyai Antal, Farkas öccse.

1781-ben apja, Bolyai Gáspár szekérre teszi, és beadja Farkast a nagyenyedi, Bethlen Gábor alapította kollégiumba.

1784-ben tört ki Erdélyben, az Érchegységben az egyik legvéresebb parasztfelkelés, a hírhedt Horea-féle vérengzés melynek határozottan magyarellenes jellege volt. Ezt Bolyai Farkas Enyeden élte át. Csak nagy szerencsén múlott, hogy Horeáék nem dúlták fel Enyedet.

1787. október 16. Alsógáldon Bolyai Farkas felköszönti id. báró Kemény Simont névnapja alkalmából.

1788-ban meghal Pávay Vajna Krisztina, Bolyai Farkas édesanyja. Édesanyjának halálakor pillanatában Nagyszebenben tartózkodik.

1790-től Bolyai Farkas és ifj. báró Kemény Simon (1774–1826) a kolozsvári református kollégiumban folytatták a tanulmányaikat.

1792. október 2-án „ritka jelességű Examen tartaték” október 2–6. között. Akkor érettségiztek az erdélyi diéta (országgyűlés) előtt.

Milyen lehetett az a kis bólyai kúria, ahol 1775. február 9-én megszületett Bolyai Farkas? Csak feltételezéseink lehetnek, hiszen Bolyai Farkas eredeti szülőháza már életében leégett. 1800. március 31-én id. Bolyai Gáspár levelet ír kisebbik fiának, Antalnak, amiben megírja, hogy leégett a bólyai családi házuk. „Semmivé lettek.” Bolyai Farkas szülei, az akkori időkhöz mérve, művelt és intelligens emberek voltak, és a Bolyai családban érvényesült az a napóleoni oktatási elv, hogy egy gyerek neveléséhez legjobb születése előtt 200 évvel nekifogni! Származásuknál fogva lehettek volta arisztokraták, csak mikor a császárok, királyok és fejedelmek nekifogtak a bárói és grófi címek osztozgatásához, akkor már a Bolyai família elvesztette a vagyonát és a befolyását.

*(lásd:http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/aukcios_rekord_szuletett_budapesten_kepekkel_.590596.htmlhttp://www.napi.hu/magyar_gazdasag/aukcios_rekord_szuletett_budapesten_kepekkel_.590596.html )

^{1 Bolyai-levelek, válogatta: Benkő Samu, Kriterion, 2002, p.188.}