4keréken

Az évtized végére megérkezhet a hidrogénmeghajtású BMW

Az elektromos autók még el sem érték azt a szintet, hogy képesek legyenek teljesen felváltani a belső égésű motorral szerelteket, s máris vannak olyan gyártók, amelyek egy még újabb technológiával kísérleteznek. Igaz, pont az imént említett ok miatt, hiszen a lényeg éppen a gyorsabb töltés lenne. Elvégre nem kellene több időt eltölteni a töltéssel, mint amennyi amúgy is kell egy egyszerű tankoláshoz, mert a hidrogént egyszerűen csak bele kellene tankolni az autóba beépített tartályokba. 

Csakhogy a dolognak van néhány szépséghibája. Egyrészt nincsenek hidrogéntöltő állomások, másrészt a technológia korántsem veszélytelen, mert nagy nyomású tartályok vannak a kocsi alatt, ami robbanásveszéllyel jár, harmadrészt azt az elektromos áramot, amit a hidrogén cseppfolyósítására használnak el, akár egyből lehetne tölteni egy elektromos autóba, aminek ezáltal sokkal jobb lenne a hatásfoka.

A hidrogéntöltő állomások teljes hiányában és a technológia látszólagos mellőzése mellett az elektromos autók folyamatosan fejlődnek. Mostanra nemcsak a méregdrága modellek, hanem a viszonylag – legalábbis Nyugat-Európában – elérhető árú villanyautók is képesek gyorsan tölteni. Azaz 15-20 perc alatt képesek magukba szívni 200-250 kilométerre elegendő üzemanyagot. 

Az pedig nem árt, ha egy ekkora táv megtétele után tartunk egy rövid szünetet. Egy kávévásárlással és mellékhelyiség-használattal egybekötött tankolás ennek az időnek nem egy esetben képes felvenni a kétszeresét is. Természetesen az elektromos töltőpontok sem mindig állnak üresen, ez a tényező pedig sokkal képes megnyújtani a várakozási időt, ami valóban kellemetlen. Jelenleg abban lehet bízni, hogy az elektromos autók szélesebb körű elterjedésével az infrastruktúra is fejlődni fog, valamint megjelenik olyan országokban is, mint például Románia, ahol, bár kezdenek lenni töltők, még mindig nem elég gyorsak, azaz korántsem képesek ezt a szintet hozni.

A felsoroltak fényében egyértelműen érződik az, hogy az elektromos és a hidrogénhajtás csatáját az előbbi nyerte. Viszont vannak olyan gyártók, amelyek látnak fantáziát a hidrogénben. Többek között ilyen a Toyota, amelynek már van hidrogénhajtású személygépkocsija, a Mirai – az már más kérdés, hogy tankolni Európában nem igazán lehet. Néhány nappal korábban pedig a BMW is bejelentette, hogy beáll a sorba, és 2030-ig bemutatja első hidrogénhajtású autóját.

A márka egyik vezető mérnöke, Jürgen Guldner a brit Autocarnak adott interjújában arról beszélt, hogy a hidrogénhajtású autók elterjedését elsősorban a foghíjas – vagyis inkább nem létező – töltőhálózat akadályozza. Viszont nagyot lendít a töltők helyzetén, ha az Európai Unió megszavazza az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelveit. Ennek keretében ugyanis minden főútvonalra 150 kilométerenként hidrogéntöltő állomást kellene telepíteni. Igaz, ezt elsősorban a teherautók számára, de a mérnök vélekedése szerint ez már nagyban növelné az üzemanyagcellás autók elterjedését.

Guldner az interjúban beszélt arról is, hogy tisztában vannak azzal, hogy az elektromos autók uralják majd a jövő útjait, azonban ezzel együtt is a hidrogénhajtású autók egy „szignifikáns kisebbséget” alkothatnak. A mérnök elmondta azt is, hogy a hidrogénhajtás elsősorban azért drága, mert egyelőre csak kevés ilyen autó készül. Meglátása szerint, amint a számok megemelkednek, az árak is csökkenni fognak, méghozzá látható mértékben.

Az Autocarban megjelent interjú legérdekesebb része az volt, hogy a BMW is készül a saját hidrogénhajtású autójával, amelyről sokat most sem lehet tudni. Azt viszont már igen, Guldner jóvoltából, hogy egy olyan hidrogéntartályon dolgoznak, amely beépíthető a villanyautók akkumulátorának a helyére. Ezzel a lépéssel elérnék azt, hogy ugyanarra a platformra tudnának hidrogéncellás és akkumulátoros autót is gyártani. Ez pedig már önmagában képes lenne nagymértékben redukálni az előállítási költséget, ez pedig az árak mérséklődését vonhatja maga után. Persze mindezt leghamarabb 2030-ban.