8. EU-tábor, Marosfő – Erdélyinek lenni jó!

Erdélyi múlt, erdélyi jövő címmel tartott előadást Markó Béla miniszterelnök-helyettes a 8. EU-tábor utolsó szakmai napján, melyben politikai és egyéni döntések jövőformáló erejére hívta fel a fiatalok figyelmét.

Markó: A jövő tőlünk függ

Erdélyi múlt, erdélyi jövő címmel tartott előadást Markó Béla miniszterelnök-helyettes a 8. EU-tábor utolsó szakmai napján, melyben politikai és egyéni döntések jövőformáló erejére hívta fel a fiatalok figyelmét.

– Azok a fiatalok, akik most itt vannak, számomra a politikai utánpótlást jelentik – nyitotta beszédét és köszöntötte ezáltal a jelenlévőket Markó. Előző évi beszédére visszautalva az oktatási törvény megvalósításának témájában a miniszterelnök-helyettes elégedetlenségét fejezte ki a törvény életbe léptetésének ritmusa kapcsán, amely a magyarság számára olyan fontos kérdéseket old meg, mint az őszre használatba kerülő magyar nyelvű földrajz és történelem tankönyvek a 8. és 12. osztályos diákok számára.

„Döntéseinknek következményei vannak. Politizálni nem a hatalom megszerzése és megtartása miatt kell, hanem egy bizonyos fajta jövőkép kiépítésének érdekében – ez esetben természetesen az erdélyi jövőről van szó” – emelte ki Markó előadása második részében, és kifejezte azon véleményét, miszerint az RMDSZ közelmúltban hozott döntései eredményesnek bizonyultak. „Erdélynek többféle lehetséges jövője van”– nyilatkozta a miniszterelnök-helyettes, akinek meggyőződése, hogy minden döntés befolyásolja a jövőt, és célirányos döntések meghozatalával az elkövetkező események befolyásolhatóvá és ezáltal átélhetővé válnak.

Beszédének harmadik pilléreként Erdély multikulturalitását nem mint a különböző kultúrák egybeolvadását, hanem mint ezek egyenlő partneri, független, autonóm egymás mellett élését hangsúlyozta.

„Ha valamikor át is szervezzük a közigazgatást, akkor az etnikai vetület egy fontos szempont kell legyen” – fejtette ki a régió-újraosztással kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az eredeti elképzelésben szereplő nyolcas felosztás legnagyobb negatívuma a középrégióban is 30% alá csökkenő magyarság aránya, akik ezáltal a 2/3-os döntésekből is kiszorultak volna. Annak következtében, hogy sem Brüsszel, sem pedig Magyarország nem szól bele Románia közigazgatásának kérdésébe, Markó szerint be kell látnunk, hogy csak magunkra hagyatkozhatunk ebben a kérdésben.

A miniszterelnök-helyettes fontos érzelmi kérdésnek tartja a kettős állampolgárság és szavazati jog kérdését, viszont megállapította: „Ha az erdélyi magyarság azt hiszi, hogy letudja állampolgári kötelezettségeit azzal, hogy a magyarországi parlamenti választásokon elmegy szavazni, szomorú jövőnk lesz. Mi nem a magyar, hanem az ország törvényeinek vagyunk alávetve, és az a fontos, hogy azokat befolyásoljuk és befolyásolhassuk a jövőben is.”

„Aki azt hiszi, hogy a történelem és politika megy tőlünk függetlenül, az téved. A jövő tőlünk függ, a jövőt befolyásolni tudjuk, és abban, hogy megpróbáljuk-e befolyásolni, felelősségünk van” – zárta beszédét Markó.

Gazdaságos gazdaság? – avagy Erdély gazdasági jövőképe

A 8. EU-tábor utolsó előadásán Erdély gazdasági jövőképét mutatta be Gyerkó László szenátor és Kedves Imre, a Hargita Megyei Pénzügyi Hivatal vezérigazgatója.

„Az elmúlt esztendő felmérései alapján kitűnt, hogy a lakosságot egyre inkább foglalkoztatja a gazdasági téma, érdeklődnek az infláció, a bankok által meghatározott kamatláb, valamint a svájci frank árának változása iránt” – jelentette ki Gyerkó László. Ebből az indíttatásból az RMDSZ néhány hónapja megalakította a Gazdasági Tanácsot, amelynek célja, hogy „koherens gazdasági és pénzügyi stratégiákat dolgozzon ki, konkrét tanácsokkal szolgáljon egy-egy kormányhatározat vagy törvénytervezet kapcsán, és segítse a vállalkozókat” – tájékoztatott a szenátor. Az elmúlt években Székelyföld főként a kultúra és tudás terén fejlődött, ugyanakkor Gyerkó szerint kifejezetten fontos a munkahelyteremtés, így e téren is fejlődni kell, továbbá hozzátette, hogy „az összefogás mottójának érvényesülnie kell ahhoz, hogy itthon tartsuk fiataljainkat”.

„Az elmúlt időben megjelentek a makrogazdasági mutatók, amelyek szerint a krízis elmúlt, most már pozitív irányba haladnak a számok, viszont a vállalkozók még nem érzik ennek hatását” – Gyerkó szerint a pénzforgalommal, a bankok rugalmatlanságával van a probléma.

Kedves Imre számadatokkal támasztotta alá a szenátor szavait, támogatva az összefogást, hiszen „a foglalkoztatott személyek száma évről évre csökken a cégeknél, és szükség van a jól képzett fiatalok munkájára”. A Hargita Megyei Pénzügyi Hivatal vezérigazgatója kiemelte, hogy „nehéz kezdőként bekerülni nagyobb vállalatokhoz, de a frissen végzettek akaratán és motivációján is múlik az elhelyezkedés”. Egyre inkább elfogadottá válik az elektronikus úton történő ügyintézés, főleg a fiatalok élnek a lehetőséggel, Kedves szerint „így jóval könnyebb és gyorsabb az adminisztráció, bár az idősebb generáció nehezen akarja elfogadni”.

Gyerkó László szenátor zárógondolatában kitért Románia gazdaságának adminisztrációs problémájára: „amikor kormányváltás van, akkor az államelnökkel 3000 köztisztviselő változik és 3000 jön helyette, ebből adódóan néhány hétre lebénul az egész ország – ezt a problémát mindenképpen meg kell oldani egy stabil adminisztráció kialakításával” – fejtette ki.