2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A középkori eredetű település történelmi értéke

Egyes feltételezések szerint a világosi vár már a 12. században állt, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. 1390-ben Zsigmond király Sárói László temesi ispánnak adományozta. 1440-ben I. Ulászló elkobozta a várat Brankovics hűtlensége miatt, és 1441-ben Maróthy László aradi főispánnak adta. Az épület azonban továbbra is Brankovics kezén volt, csak 1444-ben adta át Hunyadi Jánosnak. Hunyadi halála után a várat fiai, László és Mátyás örökölték, de Mátyás átengedte Szilágyi Mihálynak. Szilágyi elhunytával özvegye, Báthory Margit lett az örökös…


A Zaránd vármegyei település vára

Aradtól mintegy huszonnyolc kilométerre északra található a középkori eredetű, egykor Zaránd vármegyei település: Világos. Rácz Károly szerint a vár és a település a 12. században már létezett, ugyanis a Világosi-völgyben III. Béla korában, 1190-ben alapították a világosi apátságot, amely a cisztercita rendé volt.

A feltehetően királyi építésű várról első ízben 1324-ben kelt oklevél tesz említést, melyben Károly Róbert király a Győr megyei Buchság nevű birtokot a Héder nemből származó II. Őz, vagy más néven II. Dénes fia, Dezső kapuvári és világosi várnagynak – castellanus de Wy...swar – adományozza.

Karácsonyi János szerint ő volt a nemesember, aki az 1330-ban zajló havasalföldi hadjáratban a Basarab havasalföldi vajdától vereséget szenvedett királlyal fegyverzetet és lovat cserélve áldozta fel életét.

Feltehetően ezért a tettért adományozta Világos várát a király Őz fiának, aki azonban a következő évben Antal nevű hívének adta. Zsigmond király 1390-ben Sárói László temesi ispánnak adományozta a Zaránd megyei Castrum Wylaguswarat tartozékaival, és a Fejérkörösbánya birtokot az aranybányájával együtt. A következő évben viszont a király az említett uradalmakat elcserélte a Vas megyei Újvár és Kőszeg városokkal.



1441-ben a létesítményt jutalmul Maróthy László főispán kapja meg

Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy Albert király 1439-ben Világos várát Nándorfehérvárra cserélte. Brankovicstól 1440-ben I. Ulászló vette el hűtlenség miatt. 

Ez évben Harapkai Bothos András temesi főispán csatlakozott Erzsébet királyné és V. László pártjához, jelen volt a gyermek király megkoronázásán, fellázította a délvidéket és Stepán vajdát, sőt mi több, még Brankovics itteni várnagyát is.

Bothost a Szekszárd és Bátaszék között 1441. január elején lezajlott csatában Hunyadi János szörényi és Újlaki Miklós macsói bánok legyőzték. A lázadó főúr életét vesztette. Stepán vajdát Maróthy László aradi főispán győzte le, aki 1441. február 2-án I. Ulászlótól Világos várát és uradalmát kapta jutalmul.


Az épület újra gazdát cserél

Szintén a fent említett szerzőnek van tudomása arról, hogy Brankovics ennek ellenére továbbra is kézben tartotta a várat, amit végül csak 1444-ben adott át Hunyadi Jánosnak. Hunyadi 1456. augusztus 11-én meghalt. Birtokait, köztük Világos várát fiai, László és Mátyás örökölték.

Miután László Nándorfehérvár parancsnoka volt, Mátyásnak pedig nem volt szüksége a várra, azt nevelőjének, Szilágyi Mihálynak engedte át.


A főurat a saját várába zárják…

Mátyás, trónra lépése után, ahogy a krónika mondja: ,,…úgy barátságban, mint a gyűlöletben rettenetes…” főurat 1458. október 8-án elfogta és saját világosi várába záratta. A hagyomány szerint hű szakácsa és három társa segítségével 1459. június végén sikerült megszöknie, majd királyával kibékülve visszakapta birtokait.

Szilágyi 1460 őszén újra a török ellen indult, azonban a szendrői csatában fogságba esett, és 1461 elején Konstantinápolyban lefejezték.

A világosi uradalom is özvegyére, Báthori Margitra szállt, akinek 1464-ben bekövetkezett halálával Világos a Báthoriak kezébe került.


Szelestey fej nélküli tetemét a hajdúk az országút mellett temették el

Az erődítményt 1514-ben foglalták el a Dózsa György vezette keresztesek. A felkelés leverése után a vár a Szapolyai Jánosé lett, aki ezt 1526-ban Czibak Imre váradi püspöknek adományozta.

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által  rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból kiderül, hogy ezután hol német, hol magyar őrség tartózkodott itt. 1566-ban a török szállta meg és tartotta kézben Világost, egészen 1595-ig, amikor Báthori Zsigmond fejedelem erdélyi hada vette vissza.

Tudomásunk van arról is, hogy 1602. július 2-án az erdélyi hadakat vezető Székely Mózes társa, Szelestey János a vereséggel végződő tövisi csata után Világos várába menekült, amelynek kapitányává Báthori Zsigmond tette meg korábban. Basta egyik emberének, Beck Joachimnak azonban sikerült Szelestey egyik hívét, Fekete Mátét rávenni az árulásra.

Az így elfoglalt várat Petneházy István jenei kapitány azonnal megszállta, a hajdúk pedig az országút mellett temették el volt vezérük, Szelestey fej nélküli tetemét.


Az összeesküvés kudarcba fulladt

Kiss Gábor munkájából következtetünk arra, hogy nem sokkal ezután ismét a török foglalta el a várat, melynek parancsnoka 1606-ban Huszain bég volt. A fellegvárat a törökök, a külső bástyákat pedig a rácok őrizték.

A fellegvár kapuja előtti hosszú hídhoz felvonóhíd vezetett, amely a hagyomány szerint olyan könnyen működött, hogy akár fél kézzel is fel lehetett emelni, és néhány katona szét tudta volna rombolni.

1606 augusztusában Petneházy embere, egy rác pap rábeszélt tizenkét rác katonát, hogy a vár Bocskai István részére történő elfoglalásában legyenek a segítségükre.

A rácok közül tíz elrejtőzött a felvonóhíd alatt, kettő pedig felment a fellegvárba, ahol Huszaint egy Pirák Musztafa nevű tiszttel találták. Az egyik rác hirtelen kardot rántva megölte Pirákot, és mialatt a társa segítségért ment, a bégre is rátámadt. A zajra előrohanó törökök azonban a katonát megölték, testét kidobták az ablakon, és így a vár török kézen maradt.


1614-ben a vár visszakerül a magyarok birtokába

Írásos említésekből tudni, hogy Báthori Gábor 1608-ban a még török kézben levő Világos várát Petneházy Istvánnak adományozta, aki 1609 októberében eredménytelen kísérletet tett annak elfoglalására.

Világos csak 1614-ben került vissza a magyarok birtokába, azonban egy év múlva a jórészt rác zsoldosokból álló őrség – miután hiába kérte zsoldját – fellázadt, és a várat bosszúból a lippai pasának adta át.


Az épület hadi jelentősége megszűnik

A törökök birtokában lévő vár 1660-ban Evlija Cselebi leírása szerint ,,…a jenői kormányzóság határán fekszik, s az ég csúcsáig emelkedő magas, vörös szikla fölött sólyomfészkek módjára álló kicsiny, erős, színes vár… A várban hatvan ház, egy dsámi s egy magtár van, és másféle épület nincs. Keletre néző egyetlen kapuja… előtte a Vértanúk búcsújáróhelye van…”.

Fontos tudni, hogy a török 1693-ig birtokolta Világost, amikor Heister császári tábornok serege visszafoglalta.

Az ostrommal a hadi jelentősége meg is szűnt, és mint romos vár került a fiscus birtokába.


Bohus pusztulni hagyja a létesítményt 

Grassalkovich herceg dúsgazdag jószágigazgatója, Bohus Imre vette meg 1755-ben az uradalmat, melyre nem sokkal ezután adománylevelet nyert a királytól.

Bohus a várat ugyan pusztulni hagyta, de köveinek felhasználásával a Várhegy alatt kastélyt építtetett.


A világosi fegyverletétel

1784-ben, a Horia–Cloşca-féle felkelés idején a császáriak rombolták le a még álló falakat, hogy a felkelők ne fészkelhessék be magukat oda. 1849. augusztus 13-án a vár alatti síkon tette le a fegyvert Görgey Artúr serege – mintegy 32 ezer katona, száznegyvennégy ágyúval – Ridiger orosz lovassági tábornok előtt.

A várnak ma már csak csekély maradványai találhatók meg a község fölötti Várhegyen. Köveit a lakosság széthordta. Aszfaltút vezet a várromhoz, a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye, szívesen nézik a várból a naplementét és a csodálatos kilátást. Világos várának romjai most is uralják a tájat.


Befejezésül, avagy amit a királyi vár mai állapotáról tudni kell

Demján László műemlékvédő építész a Népújságnak elmondta, hogy az Arad Megyei Tanács néhány éve kezelésébe vette a világosi és a solymosi rom várakat. A két helység önkormányzata erőfeszítésének és összefogásának ellenére nem tudtak megfelelő alaphoz jutni a középkori vármaradványok megfelelő karbantartására sem. Az átvétel után megtörtént az első konkrét lépés egy átfogó felújítás elkezdéséhez. 

Még 2016-ban a megyei tanács kiírta a közbeszerzési pályázatot egy restaurálási és állagmegóvási terv elkészítésére, körülbelül 1,7 millió lejes összegre. 

Az Arad megyei pályázat benyújtásának alapfeltétele viszont az előtanulmányok megléte, beleértve a régészeti kutatások elvégzését. A világosi és solymosi várnál több századdal ezelőtti lerombolásukat követően nem volt semmilyen ásatás. Jelenlegi feltárásuk több nehézségbe ütközik, hiszen kevés a szakember, és a két vár elérhetősége nehézkes. Világosra nemrég a helységből aszfaltutat készítettek a vár felé, Solymoson teljesen újat kellene építeni.

Szintén Demján Lászlótól tudtuk meg, hogy a magyar történelem fenti két mostoha sorsú helyszínén – talán uniós források igénybevételével – közelebb kerülhetnek egy hosszadalmasabb és nagyívű felújítás elkezdéséhez. 

Megyei uniós forrásból, a Regionális Operatív Program keretében ilyen célra igényelhető, maximum ötmillió eurós összegből szándékoznak megkezdeni a felújítást. 

A megyei erőfeszítések mellett még szóba jöhet anyaországi segítség is. A magyar kormány elkötelezett felelősségvállalásának köszön- hetően, a külhoni nemzettársak sorsa, életkörülményei, valamint kulturális örökségünk fennmaradása érdekében 2015-ben elindította a Rómer Flóris Tervet, amelynek megvalósításait a Teleki László Alapítvány kéri számon. 

A magyar Külügyminisztérium frissen alakult vagyonkezelő alapítványa, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványa (KÉÖMA) is a határon túli, összmagyar épített örökség védelmét erősíti. Jelen pillanatban Tuzson Bence, a magyarországi Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, valamint Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos garanciát vállalt az össznemzeti értékek és kultúrkincsek megmentéséért. 

A reményt nem veszíthetjük el, hiszen kijelentették: „Egy 1000 éves állammal büszkélkedhetünk, amelynek épített értékei az élő történelmet mutatják be számunkra nap mint nap. A felújítási programon keresztül meg akarjuk őrizni és tovább akarjuk erősíteni ezt az érzést”.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész és Minier Csaba gyűjteményükből engedték át.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató