Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2024-08-08 14:00:00
(Folytatás múlt pénteki lapszámunkból)
A zsibói Wesselényi-kastély építése valószínűleg 1779-ben kezdődött, és 1810-ig tartott. Az eredetileg négyszög alaprajzú, késő barokk épületegyüttesből a főépület és két déli pavilon maradt fenn. Kazinczy Lajos serege 1849. augusztus 25-én a kastély udvarán tette le a fegyvert, és a nagyteremben írták alá a megadásról szóló okmányt. Utolsó gazdája Teleki Béla, az Erdélyi Magyar Párt elnöke volt. A park szélén az 1771-ben épült egykori lovarda áll, falát Johannes Nachtigall lószobra díszíti. Az 1781 óta fejlesztett, huszonnégy hektáros park 1968 óta nyilvános botanikus kert. Magában foglal többek között több üvegházat, két japánkertet, egy fosszíliarezervátumot, egy kétszintes, huszonhárom medencéből álló akváriumot és egy vadasparkot.
A kastély mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, 1810-re készült el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. (A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt.)
Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.
A szakirodalmi források szerint a zsibói Wesselényi-kriptát – mely a kastély felett, egy nagy kiterjedésű domb tetején állt – a 18. században építtette ifjabb báró Wesselényi István.
Merényi-Metzger Gábor kutatásai szerint azonban nem ő, hanem az édesanyja, gróf Bánffy Katalin kezdte el építtetni a sírboltot, mégpedig a férje elhunyta után, azaz 1734 tavaszán.
Zoványi György református püspök ugyanis a következő kezdetű gyászbeszédet vetette papírra az asszony halálakor:
„MAUSOLEUM, Azaz: Temetségnek uj Tornya. Mellyet, Régen eltőkéllett akaratjából építtetett, NÉHAI MÉLTOSÁGOS FEJEDELMI
Aszszony, Gróf Losontzi BÁNFFI KATA ASZSZONY, b. e. Férjének, N. MÉLTOSÁGOS L. B. HADADI VESSELENYI ISTVÁN Fejedelmi Urnak Ágyas-Házúl nyúgodalomra; Melly mikor elkészült vólna, Férjén való sok siránkozása miatt elbádgyadván, hozzá való búzgó szerelmében a’ titkos Isteni igazgatás által el alutt. ... Férjével együtt, magától még életében el készíttetett Halotti Pompával egyszer’s mind tétessék azon Mausoleumban ’Sibón …”.
Az özvegy nem sokkal a férje halála után, 1734 nyarán meghalt, és így az épületet valószínűleg tényleg István fia fejeztette be.
Ezen időpont óta, egészen a 18. század végéig pedig ide temették el a Wesselényi család elhunyt tagjait.
A zsibói Wesselényi-kripta és annak egykori sírkövei, epitáfiumai szinte teljesen megsemmisültek.
Ezen tény ellenére azonban Merényi-Metzger Gábornak sikerült kiderítenie, hogy pontosan kiket is temettek el a báró Wesselényi család egykori sírboltjába.
A fent említett szerző közléséből ismeretes az alábbi névsor:
1. Idősebb báró Wesselényi István
Báró Wesselényi Pálés Béldi Zsuzsanna gyermeke. Főispán, az erdélyi rendek elnöke, cs. kir. belső titkos tanácsos. Született a Torda vármegyei Gerenden 1674. augusztus 21-én. Meghalt Kolozsváron 1734. április 27-én.
2. Gróf Bánffy Katalin
Gróf Bánffy György és gróf Bethlen Klára gyermeke, idősebb báró Wesselényi István felesége. Született a Kolozs vármegyei Válaszúton 1684-ben. Meghalt a Doboka vármegyei Kékesen 1734. augusztus 12-én.
3. Báró Wesselényi Pál
Ifjabb Báró Wesselényi István és vargyasi báró Dániel Polixéna gyermeke. Született 1740 körül. Meghalt Kolozsváron 1747. augusztus 16-án.
4. Báró Wesselényi István
Ifjabb báró Wesselényi István és báró Dániel Polixéna gyermeke. Született 1744-ben. Meghalt 1748. augusztus 20-án.
5. Báró Wesselényi Sámuel
Ifjabb báró Wesselényi István és báró Dániel Polixéna gyermeke. Született 1749-ben. Meghalt Kolozsváron 1750. július 13-án.
6. Báró Wesselényi Katalin
Ifjabb báró Wesselényi István és báró Dániel Polixéna gyermeke. Született 1752. január 1-jén. Meghalt Zsibón 1752. május 21-én.
Báró Wesselényi Katalin
Ifjabb báró Wesselényi István és báró Dániel Polixéna gyermeke. Született Zsibón 1753. április 4-én. Meghalt Zsibón 1753. április 5-én.
7. Báró Wesselényi Ferenc
Ifjabb báró Wesselényi István és vargyasi báró Dániel Polixéna gyermeke. Született 1757. február 27-én. Meghalt 1757. március 1-jén.
8. Ifjabb báró Wesselényi István
Idősebb báró Wesselényi István és gróf Bánffy Katalin gyermeke. Cs. kir. kapitány, főispán. Született Nagyszebenben 1708 júliusában. Meghalt Zsibón 1758. február 10-én.
9. Báró Wesselényi Katalin
Ifjabb báró Wesselényi István és báró Dániel Polixéna gyermeke. Született 1755. augusztus 21-én. Meghalt 1758. április 4-én.
10. Báró Bánffy Polixéna
Báró Bánffy György és báró Wesselényi Zsuzsanna gyermeke, ifjabb báró Wesselényi István és báró Dániel Polixéna unokája. Meghalt gyermekként 1765-ben.
11. Báró Bánffy Sámuel
Valószínűleg báró Bánffy György és báró Wesselényi Zsuzsanna gyermeke, báró Wesselényi István és báró Dániel Polixéna unokája. Meghalt gyermekként ismeretlen időpontban.
12. Báró Dániel Polixéna
Báró Dániel István és gróf Pekry Polixéna gyermeke, ifjabb báró Wesselényi István felesége. Született a Felső-Fehér vármegyei Szászvessződön 1720. január 14-én. Meghalt Zsibón 1775. április 28-án.
13. Báró Wesselényi Ádám
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született 1781. május 21-én. Meghalt 1782. május 7-én.
14. Báró Wesselényi István
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született 1778. március 14-én. Meghalt 1782. május 24-én.
15. Báró Wesselényi Ferenc
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született 1779. április 26-án. Meghalt 1782. december 22-én.
16. Báró Wesselényi Polixéna
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született 1780. április 8-án. Meghalt 1785. március 7-én.
17. Báró Wesselényi Pál
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született Kolozsváron 1785. március 16-án. Meghalt Kolozsváron 1785. május 4-én.
18. Báró Wesselényi Zsuzsanna
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született Kolozsváron 1783. március 2-án. Meghalt 1785. május 20-án.
19. Báró Wesselényi Sámuel
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született Zsibón 1790. szeptember 25-én. Meghalt Zsibón 1790. szeptember 27-én.
20. Báró Wesselényi Mária
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született Zsibón 1791. október 10-én. Meghalt Zsibón 1791. október 20-án.
21. Báró Wesselényi Ferenc
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született Zsibón 1793. október 4-én. Meghalt Zsibón 1793. október 4-én.
22. Báró Wesselényi Lajos
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Született Zsibón 1799. augusztus 24-én. Meghalt Zsibón 1799. augusztus 24-én.
23. Idősebb báró Wesselényi Miklós
Ifjabb báró Wesselényi István és báró Dániel Polixéna gyermeke. Cs. kir. kapitány, főispáni helytartó, a „zsibói bölény”. Született Zsibón 1750. december 11-én. Meghalt Zsibón 1809. október 25-én.
24. Ifjabb Pataki Mózes
Idősebb Pataki Mózes és Pataki Krisztina gyermeke. Református lelkész, az „árvízi hajós” nevelője. Született Kolozsváron 1784. február 29-én. Meghalt Kolozsváron 1815. január 25-én.
25. Cserey Heléna
Cserey Farkas és Boros Katalin gyermeke, idősebb báró Wesselényi Miklós felesége. Született a Kraszna vármegyei Krasznán 1754-ben. Meghalt Zsibón 1831. december 16-án.
26. Ifjabb báró Wesselényi Miklós
Idősebb báró Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermeke. Politikus, alispán, az MTA tagja, az „árvízi hajós”. Született Zsibón 1796. december 30-án. Meghalt Pesten 1850. április 21-én.
27. Báró Wesselényi Heléna
Ifjabb báró Wesselényi Miklós és Lux Anna utószülött gyermeke. Született Pesten 1850. május 16-án. Meghalt Pesten 1850. május 26-án.
28. Báró Wesselényi Béla Ferenc
Báró Wesselényi Béla Pál és D’Aubin Franciska gyermeke. Született Kolozsváron 1876. május 24-én. Meghalt Zsibón 1879. május 8-án.
29. Báró Wesselényi Pál
Báró Wesselényi Béla Pál és D’Aubin Franciska gyermeke. Született Zsibón 1880. április 23-án. Meghalt Zsibón 1880. szeptember 22-én.
30. Báró Wesselényi Béla Pál
Ifjabb báró Wesselényi Miklós és Lux Anna gyermeke. Főrendiházi tag. Született Zsibón 1847. május 11-én. Meghalt a Kolozs vármegyei Alsózsukon 1904. október 20-án.
Dr. Kálmán Attila tanár történész kiegészítése:
Az árvízi hajós, Wesselényi Miklós Lux Annával kötött házasságából két fiú származott: Miklós és Béla. A kisebb fiú, Béla 1847-ben született Zsibón. A főrendiház örökös tagja, híres sportlovas és versenyistálló-tulajdonos volt. Az 1904-ben, Alsózsukon szervezett vadászat alkalmával rosszul lett, és holtan esett le lováról.
D’Aubin Franciskával kötött házasságából született leánya, Ilona, aki 1898-ban feleségül ment gróf Teleki Arcturhoz. Az ő házasságukból született a legendás Teleki Gemma, illetve Teleki Béla, aki a zsibói kastélyt örökölte, amelyet az ő unokái fognak visszaszerezni a román államtól. Wesselényi Ilona testvére, Pálma, a báldi kastély tulajdonosa gróf Béldi Kálmán felesége lett.
Wesselényi Miklós másik fia, Miklós 1845-ben született Zsibón. Szilágy vármegye főispánja, a főrendiház örökös tagja, koronaőr volt. 1916-ban hunyt el. Báró Bánffy Ágnessel kötött házasságából született gyermekei közül Miklós huszárfőhadnagy. Az ő Paget Ilonával kötött házasságából született leánya Erzsébet, aki Máriaffi Lajos felesége lett, és ezzel a marosszentgyörgyi kastély utolsó úrnője. A következő fiú, István (Miklós és Bánffy Ágnes fia), a főrendiház tagja, Szilágy vármegye főispánja volt. A család 1938-ban egy borzalmas tragédián ment keresztül, amikor az édesapa egy vadászat alkalmával agyonlőtte saját, hasonnevű fiát. Az id.Wesselényi István és báró Jósika Ágnes házasságából született másik fiú Miklós volt, aki Kolozsváron született 1911-ben. Magyarországra költözött, párizsi követségi tanácsos, a Magyar Külügyi Intézet Külpolitikai Iskolájának igazgatója volt, később újságíróként dolgozott. Budapesten hunyt el 1980-ban, és a Farkasréti temetőbe helyezték örök nyugalomra. Ő volt a család utolsó férfi tagja, az ultimus tituli.
Tóth Vilmos, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzettje 2001-es vizsgadolgozatában – Pantheonizáció a Házsongárdi temetőben… – ír az erdélyi tradicionális egyházi és családi temetkezéstörténeti szokásokról, családi kriptákról, síremlékekről, nemzeti kultikus emlékhelyekről.
A Szamos dombos homokhátának teraszain meghúzódó „tündérbájú és zord emlékű” Zsibó éppen a történelmi Erdély és Partium, az osztozkodó láncszemek kapcsolódásában fekszik. És itt, a Rákóczi-tetővel szemközti dombon, a félig záródó patkó alaprajzú ősi kastélyuk feletti dombon meghúzódó családi kápolna fókuszálta egybe a nagy magyar történelmi pantheon soraiból kitörölhetetlen Wesselényieket.
Újra visszaköszön az idős és hajdanvolt ifjú Miklós életútjainak újabb azonos láncszeme, az a kapcsolódás, amely összezárta a kor ellentéteit jelentő katolikus–református házastársi kapcsolatok kivetítését a császári–erdélyi szembenállásra. A láncszemek görcsös kapcsolódása soha nem eresztett el és lankadt kemény politikai harcaikban, nemzeti összefogásuk szemléletében, szent szülőföldjük tagadhatatlan szeretetében. A láncszemek összetartanak.
És csaknem azonosan, a nemzet néma gyásza követte kriptasírjaikba, hangosan zokogni nem volt szabad akkor sem. Isten az örökkévalóságig szóló megmaradást szánta általuk Zsibónak.
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész és Vetési László református szórványlelkész, a romániai református egyház szórványügyi előadója saját munkáikból és gyűjteményükből küldték el a szerzőnek.