2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus megrázta a világot. A korábban elkezdett, palesztinokat támogató tüntetések a hét végén is folytatódtak szerte a világon. Az utcára vonulók Párizsban Izraelt gyilkosnak, a francia elnököt bűnrészesnek nevezték, és Palesztina felszabadítását követelték. Demonstrációkat tartottak az Egyesült Államokban, ahol a Fehér Ház előtt követelték a Gázai övezet felszabadítását. Tüntettek Dél-Amerikában, Prágában, még Bukarestben is. Dániában a Gázai övezet elleni támadásokat bírálták a muszlimok, Iránban pedig tüntetők „Halál Izraelre, halál Amerikára!” rigmusokat kiabáltak. A világ másik felén, az ausztráliai Sydney-ben is ezrek mentek utcára, óriási palesztin zászlót húzva maguk után. 

Ezzel szemben egy román fővárosi, magát gazdaságinak nevező, de keményen politizáló lap „A magyarok megint bajt csinálnak Erdélyben! Megaláztatás egész Romániának” címmel közölt cikket. Mintha ez lenne az egyetlen problémája ennek az országnak. 

A „baj”, amit világgá kiabáltak, az volt, hogy a torockói Székelykő Fehér megyét Kolozs megyétől elválasztó követ a magyarok „Magyarország színeire festették”. 

Emlékeztetünk, mekkora politikai botrány robbant ki, amikor egy korábbi látogatás során Magyarország köztársasági elnöke megjelent egy fotón egy, a magyar színekre mázolt oszlop mellett. A látogatás után buzgó hazafiak a határköveket gyorsan visszafestették román nemzeti színűre. 

„A magyar erőfeszítések azonban megállíthatatlannak tűnnek: jelenleg ismét a magyar zászló színeire festették!” – sorolja a cikkíró.

Egy helyi legenda szerint a 13. században környékbeli székelyek a hegyen húzódtak meg, hogy megmeneküljenek a tatárok ostromától. A Székelykő a környék egyik legfontosabb turisztikai célpontja. Évente jelentős számú, elsősorban magyar turista választja úti célul Torockó községet, ahol a lakosság több mint 90%-a magyar nemzetiségű.

Nos, a háborús veszély, a napi koalíciós botrányok, az egyre mélyülő szegénység, a napirenden levő agresszió, a drogozás állambiztonságot veszélyeztető méretei, a mindent behálózó korrupció mellett egyeseknek az a legnagyobb problémája, hogy a Székelykő jelzőoszlopai milyen színűek. Illetve van még egy problémájuk, aminek a részleteire most nem térünk ki: hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyint preferálta, dacol az Európai Unióval, nem vett részt az informális csúcstalálkozón más uniós vezetőkkel.

Az Európai Tanács rendkívüli ülésén első alkalommal találkozott személyesen egy EU-tagállam kormányfője Putyinnal. A cikkíró szerint Orbán egyrészt azt üzente Putyinnak, hogy Magyarország soha nem akar szembeszállni Moszkvával. Másrészt Putyin megragadta az alkalmat, hogy bemutassa a médiának, hogy Oroszországnak a nemzetközi elszigeteltségről szóló „pletykák” ellenére is sikerül „fenntartania és fejlesztenie” kapcsolatait Európával.

Magyarország 2024. július 1-jén veszi át az Európai Unió soros elnökségét. Az Európai Parlamentben azonban máris vannak olyan hangok, amelyek az ütemterv felülvizsgálatát kérik. „Az ülés után nincs ok arra, hogy Magyarország elvállalja a Tanács elnöki tisztét. Nem hagyhatjuk, hogy Putyin nagykövete irányítsa az EU-t” – mondta például Alin Mituţă román liberális EP-képviselő.

Mit mondhatnánk, minden alkalmat „meglovagolnak” a román nacionalisták, „egy határkőtől a magyar miniszterelnökig”, a cél, a jövő évi szavazatok reményében.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató