A fagyöngy

Bár elsősorban gyógynövény, sokan használják a fagyöngyöt karácsonyi díszekben, dekorációkban. Karácsonykor, ahol még tartják a hagyományt, az ajtó fölé akasztott feldíszített fagyöngy alatt szerelmesek csókolóznak. Hogy honnan jön ez a szokás, legenda, amiben sokan hisznek, és hogy mi is pontosan ez a növény, az a következőkben kiderül.

Egy régi legenda szerint a fagyöngy jelképezi a szerencsét, a békét és a termékenységet, ezért állítják azt, hogy akik alatta csókolóznak, azok elválaszthatatlanok lesznek.

Egy másik legenda szerint Baldurt, Frigga istennő fiát egy fagyöngy nyíl ölte meg. Ezért a házasság és szerelem istennője a saját könnycseppjeit a halálos nyílvesszőre kente, mire a könnyek fehér bogyókká változtak. Az istennő ezeket a bogyókat Baldur sebére tette, és ezzel visszahozta fiát az életbe. Örömében az istennő megáldotta a fagyöngyöt, és azt mondta, hogy bárki, aki alááll, lehetőséget kap, hogy a szeretetéről egy csókkal tanúbizonyságot tegyen.

A görög mitológia szerint Hermész, a kereskedelem istene, Hádész (az alvilág) bezárt kapuját egy fagyöngy ágával nyitotta meg.

A mitológiai jelentések mellett nézzük meg, hogy a valóságban mi is a fagyöngy.

Ez a növény a puha szövetű fák félparazitái közé sorolható, ami azt jelenti, hogy vizet és ásványi anyagokat von ki a fából, amelyeket a talajból szív fel a fa. Főként lombos fákon (nyár, akác, hárs) fordul elő, gömb alakban függ, és átmérője akár háromméternyi is lehet. A fehér fagyöngy fehér színű bogyós terméseiről kapta a nevét. A bogyók nedve ragadós és mérgező az emberre. Sötétzöld leveleinek köszönhetően fotoszintézist végez.

Megfigyelhetjük, hogy általában a fák koronáinak felső részén telepszik meg, ezért nem egyszerű a földről elérni, de mindenképpen fontos, hogy minél hamarabb és a lehető legmélyebben kivágva távolítsuk el ezeket az élősködőket, hiszen megzavarják a fák fejlődését, és nagyon legyengítik őket.

Negatív hatásai mellett azonban, hogy a pozitívumairól is beszéljünk, mindenképpen fontos megemlíteni, hogy gyógynövénynek számít. Erre a célra a leveleit és az ágak végét használják, amelyeket novembertől februárig kell gyűjteni. Csillapítja a belső vérzéseket (tüdő-, méh-, orr-, seb-), megszünteti a köhögést, vízhajtóként is használható. Nyugtató hatása miatt fejfájás ellen is hatásos lehet. A szárított fagyöngy teája értisztító hatású, ezért csökkenti a magas vérnyomást, jó hatással van az érelmeszesedésre, helyreállítja a szívritmust. 

Az utóbbi időben egyre gyakrabban használják a gyógyszeriparban. Hasznos étvágygerjesztő hatása van, erősíti az immunrendszert és a méh izomzatát. 

Külsőleg a leveléből és összezúzott bogyójából készült borogatás hatásos az ízületi problémákra, érszűkületre, visszérre.

Érdekessége még, hogy az utóbbi időben előtérbe került, és egyre gyakrabban kísérleteznek hatóanyagaival a rákkutatás területén, a sugár- és kemoterápia kellemetlen mellékhatásainak az enyhítésére. 

A teát úgy kell készíteni, hogy a szárított levelekből és ágvégekből egy púpozott kávéskanállal hideg vízbe áztatunk egy éjszakára vagy egy napra, majd felmelegítjük, de nem forróra, és leszűrjük. Magas vérnyomásra éhgyomorra, szívproblémákra este lefekvés előtt kell meginni. 

Legjobb, ha gyógynövényüzletből vásárolunk teát, és pontosan elolvassuk és betartjuk a használati utasítást. 

Ha összesíteni kellene a fagyöngyről található információkat, megállapíthatjuk, hogy a legjobb megoldás, ha eltávolítjuk a fákról, így jót teszünk a fáknak, és a már említett módon fel is használhatjuk.