A havi összeg alig húsz beavatkozásra elegendő

Megyénkben a fogorvosok egyharmadának van szerződése a biztosítópénztárral

A bürokrácia, valamint a csekély összegű finanszírozás miatt kevés fogorvos áll szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral, a Maros Megyei Fogorvosi Kamaránál nyilvántartott szakemberek mindössze egyhar- mada részesül havonta némi állami finanszírozásban, amit elsősorban gyerekek, illetve nehéz anyagi helyzetben élő idősek díjmentes kezelésére fordítanak. A biztosítópénztártól érkező havi összeg mint-egy húsz beavatkozásra elegendő – hangzott el a Studium-Prospero Alapítvány székhelyén a napokban megtartott sajtótájékoztatón, ahol a mintegy százhatvan, Maros megyében dolgozó, magyar anyanyelvű fogorvos elérhetőségét tartalmazó szaknévsort ismertették.

Amint arról nemrég beszámoltunk, a magyar páciensek tájékozódását segítő kiadványban megtalálható településekre lebontva az ott rendelő magyar anyanyelvű vagy magyarul is beszélő fogorvosok rendelőjének a neve, címe és telefonszáma, de az is, hogy közülük kik azok, akik szerződéses viszonyban állnak az egészségbiztosítási pénztárral, és az amúgy szűkös anyagi keret függvényében gyerekeknek, illetve hátrányos helyzetű nyugdíjasoknak el tudnak végezni bizonyos beavatkozásokat díjmentesen. Mindemellett a fogorvosi szaknévsor külön útbaigazítást nyújt a pácienseknek, hogy hová fordulhatnak abban az esetben, ha az általános fogászati ellátás mellett szájsebészeti beavatkozásra, fogbeültetésre szorulnak, illetve a szülőknek, hogy hol működik gyerekfogászat, illetve hová vihetik gyermekeiket, ha fogszabályozásra van szükségük – ismertette a Studium-Prospero Alapítvány által összeállított legújabb kiadványt dr. Vass Levente, az alapítvány ügyvezető elnöke. Az eseményen mindemellett szó esett a járványügyi helyzet okozta nehézségekről, illetve a rendszerbeli hiányosságokról, amelyekkel a fogorvoslásban dolgozók szembesülnek.

Az állam „levette a kezét” erről a szakterületről

Márton Csongor fogorvos, a Maros Megyei Fogorvosi Kamara titkára rámutatott, a pályakezdő fiataloknak nincs könnyű dolguk, hiszen ez a szakma teljesen privatizált, az állam gyakorlatilag levette róla a kezét. Egy kezdő fogorvosnak nem egyszerű elindulni ezen a pályán, ha nincsen szülői háttér, esetleg fogorvos szülő, aki már a pályán van.

Mint mondta, a fogorvosok a járvány idején sem részesültek semmiféle állami támogatásban, nekik kellett fedezniük az új helyzetben felmerülő pluszkiadásokat, mint pl. a megfelelő védőfelszerelés beszerzése, illetve a fokozott óvintézkedések biztosításával járó egyéb költségek. Lapunk érdeklődésére, hogy van-e valóságalapja a közösségi oldalakon felröppent híreknek, miszerint egyes rendelőkben a kezelési díj mellett pluszösszegeket számolnak fel azon a címen, hogy védőfelszerelést kell vásárolniuk, Márton Csongor kifejtette, voltak rendelők, ahol így jártak el, ellenben a magyar kollégákkal rendszeresen konzultálnak, és azt tapasztalják, hogy mindenikük próbál minél etikusabban eljárni annak érdekében, hogy ne terhelje a pácienseket. Ebben a nehéz helyzetben ugyanis azok a páciensek keresik fel a rendelőket, akiknek halaszthatatlan problémáik vannak, feltétlenül szükségük van a kezelésre, és sokan nem tudnák kifizetni a pluszdíjakat.

A járvány előtti áraknak a többszörösébe kerül a fogyóanyag

Száva Hunor, Dózsa György községben dolgozó fogorvos rámutatott: amikor a fogorvosi rendelőknek ideiglenesen fel kellett függeszteniük a tevékenységüket a járvány terjedése miatt, a fő probléma, amivel szembesültek, az volt, hogy alig lehetett kapni megfelelő védőfelszerelést. Akik a legelején újraindultak, azok jóval drágábban jutottak hozzá azokhoz a felszerelésekhez, fogyóanyagokhoz, amelyek elengedhetetlenek a biztonságos működéshez. Habár mára valamelyest csökkentek az árak, a járvány előtti időszakhoz képest még mindig többszörös áron szerzik be a fogyóanyagokat, illetve az egyes berendezéseket. 

– A kesztyű például, ami egy alapfogyóanyag, jelenleg is háromszorosa az eddigi árának, a maszk pedig ötször többe kerül, mint a járvány előtt – jegyezte meg a fogorvos.

Hat éve nem frissítették a finanszírozási összegeket

Dr. Vass Levente kérdésére, hogy mekkora a maximális összeg, amit kaphatnak a pénztárral szerződéses viszonyban álló fogorvosok, amiből havonta gazdálkodhatnak, Száva Hunor rámutatott, az elmúlt 6 évben nem voltak frissítve a biztosítópénztár által alkalmazott árak, holott azóta a fogyóanyagoktól a különféle felszerelésekig mindennek emelkedett az ára, így a rendelőkben alkalmazott díjszabások sincsenek a hat évvel ezelőtti szinten. 

– Az egészségbiztosítási pénztártól kapott keretet a kollégák nagy része a gyerekek kezelésére fordítja, illetve néhány nehéz helyzetű nyugdíjas megsegítésére. A szerződésünk most feljogosít arra, hogy a 18 éven felüli pácienseknek is tudjunk bizonyos típusú kezeléseket finanszírozni, de az egyhavi keret annyira szűkös, hogy valójában alig mintegy húsz beavatkozásra elégséges. A minimális összeg 1600–1700 lej körül van, ez az alap, amit megkap egy városi környezetben dolgozó általános fogorvos. Ehhez képest a vidéken dolgozó fogorvosok kapnak egy ötvenszázalékos pluszt, a szakorvosok további húsz százalékot, és negyven százalékot a főorvosok. Tehát az alapösszeg több mint kétszeresét is megkaphatja egy vidéken dolgozó főorvos – hangsúlyozta. A Dózsa György községben rendelő szakember hozzátette, mindemellett a pénztárral szerződéses viszonyban álló fogorvosoknak azzal is számolniuk kell, hogy késve kapják meg az amúgy is csekély összegeket a pénztáról, például egy július 9-én elvégzett beavatkozás ellenértékét a következő hónap 20-a után térítik meg. 

– Általában ez nem okoz nagyobb fennakadást a szakmabelieknek, viszont a jelenlegi helyzetben, amikor több hónapos szünet után indították újra a tevékenységüket, egy előfinanszírozás sok kollégának jól fogott volna – fűzte hozzá.

Bürokrácia és csekély összegek

A Népújság kérdésére, hogy a szaknévsorban szereplő 160 magyar fogorvos közül hányan állnak szerződéses viszonyban a biztosítópénztárral, Száva Hunor elmondta: holott országos viszonylatban Maros megye a legtöbb ilyen szerződéssel rendelkező megyék közé tartozik, a Studium-Prospero Alapítvány által kiadott Maros megyei fogorvosi szaknévsorban szereplő mintegy 160 fogorvosnak alig negyede áll szerződéses viszonyban a biztosítópénztárral. Hargita és Kovászna megyében még csekélyebb azoknak a fogorvosoknak a száma, akik vállalkoznak erre.

Márton Csongor hozzátette, a Maros Megyei Fogorvosi Kamara nyilvántartásában szereplő mintegy hatszáz magyar, illetve román fogorvos közül valamivel több mint 180-an, tehát a szakembereknek alig egyharmada áll szerződéses viszonyban a pénztárral. Mint mondta, ő maga sem élt ezzel a lehetőséggel, éppen amiatt, mert óriási a bürokrácia és csekély az az összeg, amiért mindezt végig kell csinálni.

– A visszajáró pácienseim gyerekeinek a kezelését inkább elvállalom ingyen, minthogy előkészítsem azt a papírtömeget, amely a szerződéskötéshez szükséges – jegyezte meg.

A megyei fogorvosi kamara titkára úgy véli, az egészségbiztosítási pénztár által alkalmazott összegek egyáltalán nincsenek összhangban a mindennapi valósággal, ezért a biztosítópénztár az olyan döntések előkészítésében, mint a finanszírozási összegek meghatározása, ki kellene kérje azoknak a gyakorló fogorvosoknak a véleményét, akik nap mint nap a szakmában dolgoznak, és tisztában vannak azzal, hogy egy magánkabinetben milyen díjszabások vannak, mibe kerülnek az anyagok, illetve mire elég az összeg, amit finanszírozásként biztosítanak.

Sok gyerek nem jut hozzá a fogorvosi ellátáshoz, ha az nem ingyenes

Dr. Vass Levente szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a családorvos- és fogorvosválasztásnál az a legfontosabb szempont, hogy közel legyen a lakhelyhez vagy a munkahelyhez. Ezért a szaknévsor segítheti a fiatal pályakezdőket, hogy tájékozódjanak, hol van olyan település, ahol nincs magyar fogorvos, és ahol esetleg érdemes lenne rendelőt nyitni. 

– Fontos szempont, hogy egyetlen gyerek se maradjon fogorvosi ellátás nélkül amiatt, hogy a szülőnek nincsen lehetősége elvinni a szomszéd faluba vagy éppen a városba. A képviselőház egészségügyi bizottságának a titkára hangsúlyozta, törvényhozóként feladatuknak tekintik, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy az elkövetkező néhány évben növekedjen a biztosítópénztár által a fogorvosoknak juttatott havi összeg, amely jelenleg kevesebb mint harminc beavatkozásra (nem páciensre) elegendő. Sokszor egy bonyolultabb fogtömésre sem elég az a 94 lej, amit egy beavatkozásra fordítani lehet – világított rá a szakpolitikus, aki szerint az összegek 170 százalékos emelésére volna szükség ahhoz, hogy a szakembereknek megérje szerződést kötni a biztosítópénztárral.

Amennyiben ez megtörténne, lehetőség adódna föltérképezni a vidéki településeken élő gyerekek fogainak az állapotát, és akár preventíven ellátást biztosítani számukra.

Ennek kapcsán Száva Hunor megjegyezte, volt egy másfél éves időszak, amikor elmaradt a biztosítópénztártól a finanszírozás, és abban a periódusban hihetetlenül sokat romlott a gyerekek fogainak az állapota. 

– Hiába ajánlottuk fel, hogy hozzák el a gyerekeket, mert megoldjuk, a magyar ember nem szeret tartozni, nem szereti az ingyent. A szülők várták, hogy ismét legyen keret az ingyenes beavatkozásokra, de sok esetben már késő volt – számolt be a tapasztalatokról a szakember. Kollégája véleményéhez csatlakozva Márton Csongor hozzátette: amennyiben az állami finanszírozás megfelelő lenne, ellenőrizhetőbbé válna a gyerekek fogainak az állapota, mert eljönnének a szakemberhez azok is, akik egyébként nem tudják megengedni maguknak, hogy kifizessék a kezelés árát – mutatott rá a fogorvosi kamara titkára.