A helyi értékeket népszerűsítenék

Közösen pályázott a két egyesület

A helyi értékek turisztikai úton való népszerűsítésére nyújtott be közös pályázatot a Nyárádmente LEADER Egyesület és a Marosmenti LEADER Egyesület. Eredmény- hirdetésre csak hónapok múlva lehet számítani, de a kezdeményezők bizakodók.

 A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett, LEADER egyesületek közötti együttműködési pályázatra a két helyi akciócsoport közös projekttel jelentkezett: a helyi értékek feltárását és turisztikai úton való népszerűsítését célozzák közös tevékenységek révén. Ettől a turisztikai tevékenységek fellendülését remélik, illetve azt, hogy a két szomszédos tájegységet egy összetett, együttes turisztikai célpontként jelenítik meg, hogy a turisták ne csak átutazzanak a két kistérségen, hanem az itt eltöltött egy-két nap helyett hosszabb, akár egyhetes turisztikai ajánlatot is fel tudjanak kínálni a látogatóknak – értesültünk Péter Hunortól, a nyárádmenti akciócsoport szakértőjétől.

Közös programok és saját beszerzések

 A tizenhárom közigazgatási egységből álló Nyárádmente és az öt községet magába foglaló Marosmente LEADER egyesületek tervezett tevékenységei szinte ugyanazok, és közösen fognak zajlani. A projektet sajtótájékoztatóval nyitnák, majd hagyomány- és értékfeltárási munka következik: a nyárádmentiek a folyó alsó szakaszán mérnék fel a szellemi és épített örökséget, majd az elkészülő tanulmányt a helyi kulturális szakembereknek mutatnák be, és arról értekeznének, hogy miként lehet ezeket értékesíteni. Egy következő lépésben ugyanezeknek a személyeknek egy ötnapos képzést is nyújtanának a népszerűsítés és turisztikai menedzsment területén. Ötnapos gyerektábor is szerepel a programban, amelynek keretében a helyi hagyományokat ismertetnék  kézműves tevékenységekkel, népzene, néptánc, népdalok tanításával.

 Hangsúlyos részt kap a projektben a helyi hagyományok és értékek népszerűsítése innovatív és digitális módszerekkel, azaz a kistérségi értékekre QR-kódos rendszer épül: a turista az illető látványosságnál a kód leolvasásával három nyelven jut hozzá ismertető anyaghoz. Kezdetben mintegy száz objektumot foglalnak be a projektbe, de ez később bármikor bővíthető az igények szerint. Ugyanebbe a fejezetbe tartozik az az egyéves munka, amely során számos helyi néphagyományt, kézműves tevékenységet, helyi és kistérségi rendezvényt filmeznek le, majd hosszabb-rövidebb kisfilmek és reklámklipek készülnek, amelyeket helyi és országos televíziók játszanának le. 

 A nyárádmentiek tíz elektromos kerékpárt is vásárolnának, amelyeket szervezett turistacsoportok vehetnek majd igénybe, hogy bejárják a kistérséget, illetve átkarikázzanak a Maros vidékére is, az ottani értékek megismerése céljából. Ugyancsak a nyárádmenti értékek népszerűsítését szolgálná egy mozgatható színpad, amely arra szolgálna, hogy különböző rendezvények, vásárok, fesztiválok keretében a kistérség értékeit jelenítsék meg. Ha lenne egy ilyen színpad, a későbbiekben pénzt is megtakaríthatnának, amelyet több és igényesebb program szervezésére fordíthatnának. Ezzel szemben a marosi akciócsoport 30 elektromos kerékpárt vásárolna a projekt keretében.

 A programban egy nemzetközi konferencián való részvétel is szerepel, ezen a kistérség három képviselője venne részt, míg a programot a tervek szerint sajtótájékoztató zárja, ahol bemutatják a megvalósított tevékenységeket, és értékelik az eredményeket – számolt be lapunknak a nyárádmentiek szakembere.

 Hasonló, szinte azonos tevékenységeket tervezett a másik kistérség is, ezek egy része, pl. a képzések, a gyerektábor, a nemzetközi konferencia közösen zajlik. Mindkét csapat egy kisebb összeget egyéb, adminisztratív költségek fedezésére fordíthat, például szaktanácsadás, belső ellenőrzés, idegen nyelvű fordítások, fogyóeszközök, bérköltségek.

Jelentős saját tőkét igényel

 A két térség közösen pályázott, de külön-külön költségvetésük lenne: a nyárádmenti projekt összértéke mintegy 225 ezer euró, a szomszédos térségé közel 170 ezer. A projekt teljes támogatottságú, de utólagos finanszírozású, azaz az akciócsoportoknak meg kell előlegezniük a költségvetés egészét, vagy legalábbis nagy részét, és csak a megvalósítás után szereznék vissza költségeiket. Ez mindenképpen nagyobb anyagi megerőltetést igényel majd, hiszen egy százezer eurós összeg előteremtése és kezdő tőkeként való hasznosítása nem egyszerű feladat egy egyesület számára – véli Péter Hunor, ennek ellenére bizakodó. A jelenlegi pályázati rendszer tapasztalatai szerint eredményhirdetés csak az év vége felé várható, a nyertesekkel pedig feltehetően csak a következő év elején köt szerződést a minisztérium, így idén az akciócsoportoknak nem kell különösebb kiadásokra számítaniuk.