2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Cardano elképzelhetetlenül sok mindent tanított

a gyógyítás mellett: matematikát, geometriát, aritmetikát, asztrológiát és építészetet. Szerteágazó technikai tudását bizonyítja, hogy róla nevezték el a kardántengelyt. Bár az elvet már az ókorban feltalálták, és ezzel stabilizálták a hajók iránytűjét, mégis Cardano volt az első, aki a kardáncsuklót forgó mozgás továbbítására javasolta. Arról nem tudunk, hogy a gyakorlatban kivitelezte volna ezt az ötletet.

Említésre méltó tanítványai között két zenészt is felsorol, bár nem dicsekedik azzal, hogy zenét is tanított volna.

Hírnevét leginkább döbbenetes gyógyításainak köszönhette. Sok olyan beteget gyógyított meg, akikről más orvosok már lemondtak. Gyógyításának titka abban rejlett, hogy jól diagnosztizált. Egész Európában ismerték a nevét. Több királyi udvarba csábították, busás jutalommal kecsegtetve, de Cardano, megvetve a gazdagságot, nem fogadta el az ajánlatokat. Jobban szeretett saját hazájában élni, pedig kevés hely volt a kontinensen, ahol ne gyógyított volna. Hazájában, tudása ellenére, igyekeztek aláásni a hírnevét. Irigyei mindent megtettek volna, de nem találtak fogást Cardanón, sőt a tudós orvos rendkívül bosszantó és megalázó alkut kötött velük. „Bolognában egyszer azt az ajánlatot tettem, hogy ha bárki fizet nekem betegenként tíz aranyat, és a pácienst kétszer, háromszor vagy akár csak egyszer is alaposan megvizsgálhatom, százszorosan fizetem neki vissza a pénzét, ha tévesen jelezném előre, miben fog meghalni az illető. Emiatt aztán egy sor elhunyt nemest boncoltak föl, eleinte a jelenlétemben, aztán, mikor látták, hogy sosem tévedek, titokban, hogy ne kelljen annyiszor felsülniük velem szemben.” A nyolc, Bolognában töltött év alatt senkinek sem sikerült megnyernie a fogadást Cardano ellen. Az akadékoskodók szinte mindig kíméletlenül megkapták a magukét. „Annak, aki avval dicsekedett, hogy több a betege, mint nekem, azt feleltem, hogy ne evvel dicsekedj, hanem inkább avval, hogy többet gyógyítottál meg. Másoknak viszont keményebben odavágtam: szörnyű, hogy ennyinek kell meghalnia a kezeidtől.”

Cardano sok mindent előre látott. Megvolt hozzá a tudása. Ha ma alkalma nyílna betekinteni a társadalmunkba, megdöbbenne saját megállapításán: „Növekszik majd a látszólagos tudás, míg az igaz tudományok háttérbe szorulnak, és senki sem törődik majd velük, mert a biztost felváltja majd, ami bizonytalan.” Ami még meglepőbb, hogy a tudós a zenére is érti mindezt, mert ő meggyőződésből vallott a zene hatalmáról. Amikor felsorolja találmányait, a zenét is említi. „A zenében új hangokat és hangsorokat találtam föl, vagy inkább a már Ptolemaiosz és Arisztoxenosz által feltaláltakat újra bevezettem a használatba.” Egyes megállapításai örök érvényűnek tekinthetők. Idős bölcsként figyelmeztet, hogy mielőtt panaszkodnánk, nézzünk körül, „hiszen nemcsak a nálunk sikeresebbekkel, hanem a nálunk nyomorultabbakkal is illő összehasonlítani magunkat”. Tegyük hozzá: manapság nem esik jól ez a mondás. Folyton a nyugati Kánaánról álmodozunk, meg irigyeljük, akinek több van, de nem vesszük észre, hogy hányan vannak azok, akik szívesen lennének a mi helyünkben. „Az egyik megoldás az, ha az ember belátja és elfogadja, hogy ha ennyije sem lenne, még rosszabb helyzetben is lehetne.” Itt jegyezzük meg, nem úgy kell érteni Cardano intelmét, hogy ne törekedjünk jobb életre, hanem úgy, hogy legyünk belátóak. Az elégedetlenség és a sopánkodás úgysem használ.

Személyes életfilozófiájában az életnek az értelmét is kereste. „Ha viszont az ember örökké élhetne, ugyan mi maradna számára, amire vágyhatnék, amiben reménykedhetnék?” Tehát a vágyak és remények értelmét a véges életnek köszönhetjük. Aki látszólagos kincseket gyűjt magának, sohasem lesz boldog, mert mindig új kincsek után kell loholnia. Az önáltatásban nem is az a legrosszabb, hogy becsapjuk a körülöttünk lévőket, „az önbecsapás másik módja, ha valaki azt hiszi, tud valamit, amit pedig nem tud”. Ma is megszívlelhetnénk a következő tanácsot: „A másik megoldás, ha több dologra támaszkodunk egyszerre, hogy ha egy kidől közülük, ne pusztuljunk bele vagy ne legyünk kiszolgáltatva a környezetünknek.” Magyarán: jó, ha az ember több mindenhez ért. 

(Folytatása következik)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató