Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2022-10-12 15:12:51
Százötven évvel ezelőtt, 1872. október 14-én a magyar képviselőház megszavazta az 1872. évi XIX. törvénycikket, amely a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem (1881-től Ferenc József Tudományegyetem) létrehozásáról rendelkezett. Korábban létre kellett jönnie a kiegyezésnek, ami lehetővé tette a tudományegyetem megalapítását az alábbi szakokkal: bölcsészet, jog, orvostudomány, matematika és természettudomány. Az egyetemalapításhoz alapot nyújtott az 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület és annak gyűjteményei, különböző múzeumi anyagok, de jó hátországot képeztek a neves gyulafehérvári, nagyenyedi, marosvásárhelyi könyvtárak is.
A kolozsvári tudományegyetemnek a jogutódja a mai Babeş–Bolyai Tudományegyetem, amely a nemzetközi rangsorokban legjobb helyezést elérő romániai egyetem. Előzőleg hat önálló egyetemalapítás volt Kolozsváron, miután az előzők megszűntek. A legelső Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg nevéhez kötődik, aki 1581. május 12-én adta ki azt a kiváltságlevelet, amely a Kolozsváron alapított kollégium fejlesztési távlatairól rendelkezett. Elrendelte az iskola akadémiává való fejlesztését, hogy magiszteri és doktori címet adományozhasson.
A kolozsvári egyetemalapításokra emlékezve, október 13-án, csütörtökön 18 órakor Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes székhelyén (Arany János u. 2.) kerül sor dr. Ábrám Zoltán 3áthory István egyetemes emlékezete és megbecsülése című előadására a Székelyföld Napok keretében. Közreműködik a Fagyöngy citerazenekar.