Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-02-12 16:00:00
A genetika és a környezeti tényezők szerepe a rákos megbetegedésekben, az orvos-beteg közötti jó együttműködés jelentősége, illetve a betegséggel kapcsolatos leggyakoribb tévhitek is szóba kerültek azon a kerekasztal-beszélgetésen, amit a február 4-i rák elleni harc világnapján szervezett Székelyudvarhelyen a Gyulafehérvári Caritas. Az eseményen, amelyre Maros megyéből is ellátogattak daganatos betegek, illetve hozzátartozóik, három onkológus, dr. Balázs Boglárka rezidens orvos, illetve dr. Csíki Csongor és dr. Csató László Szilárd szakorvosok Pálfi Kinga pszichológussal beszélgettek a daganatos megbetegedések különböző vetületeiről, mi több, azt is megosztották a szép számban összegyűlt közönséggel, miért választották ezt a szakterületet, ahol nap mint nap annyi szenvedéssel kell szembenézniük.
Dr. Csató Szilárd szerint gyakran tapasztalják a daganatos pácienseknél a betegségük tagadását, annak ellenére, hogy a kezükben van a szövettani eredmény, tehát nem fér kétség a diagnózishoz. Sok esetben az onkológiai kezelést is megtagadják, sőt, van olyan helyzet is, amikor a beteg menne kezelésre, viszont a hozzátartozója tagad, arra hivatkozva, hogy velük ez nem történhet meg.
– Láttam olyan fiatal, harmincas éveiben járó női beteget, aki azt mondta, nincs szüksége onkológiai kezelésre, mert majd iszik teákat, szed gombákat – tette szóvá a szakember.
A természetgyógyászati, illetve más, alternatív módszerek vélt hatásossága kapcsán dr. Balázs Boglárka hangsúlyozta, ezeknek sosem szabad(na) helyettesíteniük a medikális kezeléseket. Ezek nem alternatívái kellene legyenek a tudományosan megalapozott kezeléseknek, legfennebb kiegészítői, de csakis úgy, ha az onkológusnak a beteg pontosan beszámol arról, hogy mit szed, például gyömbért, kurkumát – elmondása szerint ezek a leggyakoribbak, amelyekről beszámolnak a daganatos páciensek.
– Sajnos van egy iparág, ami arra épül, hogy kétségbeesett emberek zsebéből rengeteg pénzt „húzzanak ki” különböző vitaminok címen, amelyeknek a hatékonyságát nem tesztelték úgy, mint ahogy tesztelve vannak a kezelés során alkalmazott gyógyszerek – hangsúlyozta az onkológus rezidens.
Dr. Csíki Csongor úgy véli, az egyik leggyakoribb tévhit, hogy az emberek sorscsapásként tekintenek a rákos megbetegedésre. Holott volt egy genetikai hajlam a szervezetben, amit a környezeti tényezők felerősítettek, és így létrejött a rákos megbetegedés. A szakorvos szerint az élethez való hozzáállásnak óriási jelentősége van az egészség megtartásában és nem utolsósorban a daganatos megbetegedések megjelenésében, például a cigaretta, a mozgáshiány, a túlzott cukorbevitel, a magas hőfokon kezelt húsok rendszeres fogyasztása mind-mind hozzájárul az életünk alakításához.
A beszélgetés résztvevői őszintén meséltek arról is, miért választották ezt a szakmát, illetve mi az, ami ösztönzi őket, hogy nap mint nap bemenjenek a kórházba.
Dr. Csató Szilárd szerint köztudott, hogy az onkológusok igen leterheltek Európa- és Románia-szerte egyaránt, így előfordul, hogy fáradtan, lázasan is bemennek, mert tudják, hogy az ajtó előtt harminc-hatvan-kilencven beteg áll, akik várnak tőlük valamit. Van, aki a kezelést, de olyan is, aki egy jó hírt, mert esetleg éppen megjött a CT-vizsgálat eredménye. Van, aki arra vár, hogy közöljék, befejezte a kezelést, nem kell többé jöjjön, de olyan is, akivel közölni kell egy rossz hírt.
– Az onkológia olyan szakterület, amelyhez rajtunk kívül nem ért más kolléga. Egy magas vérnyomásos beteget kezel még a családorvos, a belgyógyász, a kardiológus, de amikor onkológiai problémáról van szó, ott bonyolódnak a dolgok. Ha mi kiesünk a munkából, több tíz, netán több száz beteg válik reményvesztetté – hangsúlyozta a szakorvos.
Dr. Balázs Boglárka úgy érzi, azért szereti az onkológiát, mert változatos, nincs egyetlen szervrendszerre korlátozva, hanem lábtól fejtetőig bármivel foglalkozni kell. Ugyanakkor megtanította őt arra, hogy átértékelje a siker fogalmát, hiszen ezen a szakterületen már az is sikernek számít, ha végre javul egy laboreredmény.
– Van egy 2019-es statisztika, ami szerint Romániában százezer betegre 1,8 onkológus jut. Nem tudom, azóta változott-e ez az arány, de nem hinném, hogy drasztikusan. Kívülállóként sokan gondolhatják, hogy az onkológiai osztály lehangoló hely, azonban nem így van, jó csapatszellemben dolgozunk, és bár tudjuk, hogy ez a munka szélmalomharcnak tűnik, mégis egyenként hozzájárulhatunk, hogy ne az legyen – vallja.
Dr. Csíki Csongor kijelentette: imádja az életet, és mindig elszomorítja minden olyan tényező, ami azt lerövidíti vagy leszűkíti. Ezért lett orvos. Mint mondta, a marosvásárhelyi onkológiai klinika udvarán „nőtt fel”, ahol édesanyja főnővérként dolgozott, a daganatos betegek között játszott a klinika udvarán, hallgatta a beszélgetéseket, így egy idő után már nem tűnt ijesztőnek ez a szakma, majd az egyetemi évek alatt megerősítés volt számára, amikor kapcsolatba került az élettannal. A szakorvos elismerte, az első években, amikor elkezdett onkológusként dolgozni, minden alkalommal, amikor elveszített egy-egy pácienst, bement a mosdóba és kisírta magát.
A kerekasztal-beszélgetésen szóba került, hogy néhány éve több olyan kezelési lehetőség vált elérhetővé a romániai kórházakban is, amelyeknek köszönhetően javult a betegek életminősége. Dr. Csató Szilárd rámutatott, az utóbbi években jelentős előrelépés történt ezen a téren, olyan kezelési lehetőségeket vethetnek be, amelyekről tíz évvel ezelőtt nem is hallottak. A szokványos kemoterápiás kezeléseket ma is alkalmazzák, azonban ma már egyre elterjedtebbek például az immunterápiák, gyakran a kemoterápiával társítva. Az, hogy mennyire segítenek a betegen, sok tényezőn múlik, például a beteg szervezetén, a daganat jellemzőin, illetve azon is, hogy milyen stádiumban van a betegség, milyen kezeléseket kapott már a páciens. Ellenben bizonyított, hogy ezek az újabb fajta kezelések javítják a beteg életminőségét, hiszen nem okoznak gondot a mellékhatások, nem hull el a haja, nem kínozza hányinger, hasmenés, mindaz, amitől a leginkább rettegnek a betegek. Ugyanakkor ezek az egészségügyi biztosítópénztár által fedezett kezelések, tehát a betegnek nem kerül pénzébe.
Mint mondta, sok olyan páciens van, aki 5-10 éve jár vissza ellenőrzésre, és nem mutatható ki daganat a szervezetében, azonban egy olyan kórról van szó, amely esetében nem mondhatják a betegnek, hogy teljesen meg van gyógyulva, és többé nem adódik majd gondja.
– Ezt nem tudjuk kijelenteni, ellenben amikor jön a beteg 2-3-5 éves kontrollra, és a CT alapján nem látunk daganatot, sem áttétet, akkor egyértelmű, hogy meghosszabbítottuk az életét – jelentette ki dr. Csató Szilárd.
Dr. Balázs Boglárka hozzátette: fontos tudni, hogy a biztosítópénztár állja ezeket a kezeléseket azon betegek számára is, akik nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással.
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
Genetika, környezet és az érzelmi faktor
A rákos megbetegedésnek szakkifejezéssel élve „multikauzális” eredete van, ide tartozik az örökletes hajlam, a vegyi és fizikai környezeti hatások, de az embert foglalkoztató gondolatok és a hozzájuk fűződő érzelmek is. Különböző daganatoknál különböző érzelmi mintákat lehet azonosítani, illetve egy egereken végzett kísérlet is azt igazolta, hogy a stresszes környezet kedvez a daganatos betegség kialakulásának – hangzott el.
Az embert foglalkoztató gondolatok és hogy ezekhez milyen érzelmek kapcsolódnak, nagymértékben befolyásolják a szervezet működését, nagy szerepük van a daganatos megbetegedések kialakulásában, de ugyanakkor a gyógyulás folyamatában is.
Dr. Csató Szilárd megjegyezte, volt egy 30-as éveiben járó hölgy betege melldaganattal és többszörös csontáttéttel, előrehaladott stádiumban. Mintegy két évig járt kezelésre, nem tűntek ugyan el az áttétek, de nem haladt előre a betegsége. Egy alkalommal, amikor ment receptért, feketébe volt öltözve, és az orvos érdeklődésére elmondta, hogy a férje felakasztotta magát. És bár ugyanazt a kezelést folytatták a továbbiakban is, mint addig, az elkövetkező két hónapban annyira leromlott az állapota, hogy elveszítették.
– Tagadhatatlan, hogy van egy pszichés-lelki oka a daganatos betegségeknek, nagyon fontos, hogy maga a beteg hogy áll a betegségéhez. Van páciensem, akinek annyira pozitív a hozzáállása, hogy jól van, jók az eredményei – utalt a praxisában tapasztaltakra az onkológus szakorvos.
Mindhárom onkológus egyetértett abban, hogy mennyire fontos a beteg és az orvos közti, bizalmon alapuló kapcsolat. Dr. Csató Szilárd hangsúlyozta, egy olyan betegségről beszélünk, ahol legtöbbször adódnak gondok, rossz hírek is lesznek, mellékhatások jelentkeznek, ezért fontos, hogy a beteg, ha rosszabbul is van a kezelések mellékhatásai miatt, bízzon az orvosában. Ugyanakkor fordítva is igaz, hiszen ha orvosként kérdeznek valamit a betegtől, tudniuk kell, hogy őszintén válaszol, mert ha eltitkolja, hogy például otthon még fogyaszt teákat vagy különféle gombákat, előfordulhat, hogy ezekkel is összefüggésbe hozhatók a különféle mellékhatások, így az orvosnak tudnia kell ezekről.
Dr. Balázs Boglárka hozzátette, hogy a kezelés maga csapatmunka kell legyen, amelynek a család is része. Gyakran nehéz meghúzni a határokat, hiszen a kezelés során alaposan megismerik a betegeket, néha annyira közel kerülnek hozzájuk, hogy amikor elveszítenek egy-egy pácienst, bizony az orvosnak is nagyon fáj.
Dr. Csíki Csongor szerint az orvos-beteg kapcsolat egy egészséges és észszerű bizalomra kell alapuljon. Sok esetben a beteg azért megy orvoshoz, hogy „reparálja meg”, és tovább élhesse azt az életet, amit addig élt. Viszont tisztában kell lenni azzal, hogy erre az egészségügyi rendszer és az orvos a krónikus betegek esetében nem képes.
– A Jóisten abban segíti az embert, amit tesz, nem abban, amit akar. Aki panaszkodik, annak okot ad a panaszra, aki szeretni akar, annak ad társat, akit szerethet, aki beteg akar lenni, az nem gyógyul meg, hogy akarhasson. Aki az életet szereti, azt az élet vissza fogja szeretni – adott hangot véleményének a beszélgetés végén, mintegy útravalóul, a szakorvos.
Dr. Csató Szilárd hangsúlyozta, a daganatos betegségek esetében az idő a legfontosabb, ezért ne várjon senki, ha bármilyen problémát érez magán vagy családtagjánál, hiszen a legtöbb típusú daganat gyógyítható, kezelhető, műthető, de akkor, ha időben felfedezik. Minimális erőfeszítés, hogy valaki elmenjen egy laborvizsgálatra, röntgenre, de életet menthet.
– Fontos, hogy mindenki figyeljen magára, hiszen akkor a legdrágább az idő, amikor kevés van belőle – fogalmazott a szakorvos.
Kollégáihoz csatlakozva, dr. Balázs Boglárka kiemelte: a hétköznapokban, a klinikán nem mindig jut idő odafigyelni arra, hogy mi történik a beteg lelkivilágában. Ezért arra biztat minden daganatos beteget, hogy bátran forduljon pszichológushoz, pszichiáterhez, mert a depresszió, a szorongás mind olyan kórképek, amelyek gyakran kéz a kézben járnak egy ilyen diagnózissal.