A kultúra szolgálatában

Becsengettek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen is

 Hetvenhetedik tanévét kezdte el október másodikán a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. A felsőoktatási intézményben számos szakon – mint például színészet, bábszínészet, koreográfia, média, zene vagy teatrológia – folyik képzés. 

Az idei tanévben 53 új diák kezdte meg tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, ami lehet, hogy nem tűnik nagy számnak más egyetemekhez viszonyítva, viszont ez azt jelenti, hogy az összes hely betelt, ami hatalmas eredmény, különösen annak tekintetében, hogy más felsőoktatási intézményekben diákhiánnyal küszködnek, mondta lapunknak dr. Kós Anna egyetemi tanár, az egyetem dékánja.

A tanárnő arról is beszélt, hogy a nyár folyamán több infrastrukturális újítás is történt az egyetemen. Ezek sorába tartozik, hogy ismételten lett büfé, ami – mint szocializációs helyszín is – nagyon hiányzott az egyetemről. Továbbá a megújult környezet jól hat a bent dolgozó oktatókra és diákokra egyaránt, így még vidámabban, még lelkesebben fog folyni a munka, nyomatékosította a dékán.

Amint az előző tanévekben, ezúttal is készülnek az egyetem hallgatói a különböző nemzetközi fesztiválokra. Minden osztály a saját profiljának megfelelő fesztiválra látogat el, így például a színpadi előadásokat tanuló osztályok színházi eseményekre járnak. 

– Általában 10-15 ilyen fesztiválra eljutunk az év folyamán, emellett pedig ott vannak a koreográfushallgatókat, illetve a média szakos diákokat megszólító fesztiválok is, ahol szintén partnerek vagyunk, nyomatékosította Kós Anna.

Nemcsak a diákok, hanem az oktatók is feltöltődtek nyári szünet alatt, így kellő energiával és motivációval tértek vissza a tanintézménybe. Erre szükség is van ahhoz, hogy kellő nyitottsággal lehessen fogadni a diákok ötleteit, mondta drd. Szigeti Szenner Szilárd, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója, filmes szakember. Elmondása szerint tanév közben az oktatók együtt tanulnak a diákokkal, és pont ebben keresendő az egyetemi oktatás szépsége, hiszen közösen beszélik át az ötleteket, közösen valósítják meg, és együtt tudnak örvendeni a sikernek. Azonban van egy nagyon fontos részlet, amit minden oktató szem előtt kell vagy legalábbis kellene tartson, mégpedig, hogy ne sajátítsa ki a hallgatók ötleteit, azaz ne a tanár mondja meg, hogy ő hogyan vinné tovább az elhangzott ötletet, hogyan valósítaná azt meg, hanem hagyja a diákokat érvényesülni – húzta alá Szigeti Szenner Szilárd.

Ezzel együtt az egyetemen motiválni kell a diákokat, hogy megtalálják azt a területet, amelyik számukra vonzó, amelyikben ki tudnak teljesedni, és amiben ténylegesen jók tudnak lenni, emelte ki az egyetemi oktató, aki arra is rámutatott, hogy ezzel együtt is vannak olyan lépcsőfokok, amelyek kötelezőek, de ezeken a száraz elméleti dolgokon is túl lehet lendülni, különösen akkor, ha a nagy egészben megtalálják az érdekesebb részeket.

Szigeti Szenner Szilárd külön kiemelte a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen történő munka, tanulás gyakorlati részének fontosságát is, hiszen ez az, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy alkotó emberékké váljanak a mostani egyetemisták, akik a kultúra területén fognak tevékenykedni.

A kultúra egyre nehezebb helyzetbe kerül Romániában, ugyanis a kormány intézkedéseinek értelmében össze akarnak vonni kisebb intézményeket, egyeseket fel akarnak számolni. Holott éppen a kultúra az, ami képes egy polarizált társadalomban elősegíteni a párbeszédet, és képes arra is rávilágítani, hogy mi az, ami nem működik megfelelő módon a társadalomban, hangsúlyozta a Népújságnak adott interjújában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus ennek kapcsán azt is nyomatékosította, hogy ahhoz, hogy többek között a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem jelenlegi diákjai el tudjanak helyezkedni, szükség van önálló kulturális intézményekre.

Az RMDSZ vezetője kitért arra is, hogy a marosvásárhelyi művészképzés kapcsán mindig ki kell hangsúlyozni, hogy önálló képzésre van szükség, éppen ezért a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek egy olyan önállóságot kell megőriznie, ami a mai világban nem egyszerű, hiszen a nagy egyetemeket, konzorciumokat jobban kedvelik bizonyos döntéshozók. Azonban a művészeti oktatásban nem ez a járható út, a megfelelő irányt éppen a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem jelölte ki az elmúlt évtizedekben, vélekedett Kelemen Hunor.

Az egyetemi oktatás azonban mindenekelőtt a diákokról szól, akiknek a felsőoktatás lehetőséget biztosít arra, hogy megtalálják a saját helyüket. Van, akinek már az első év után erőteljesen körvonalazódik az az irány, az a terület, amivel foglalkozni szeretne. Török Tina, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem másodéves hallgatója már most érzi, hogy nagy valószínűséggel a rádiózás jelenti számára a jövőt. Viszont az oktatás és az olykor reggeltől késő délutánig vagy késő estig tartó tanórák mellett a szórakozásra, a bulizásra és a szocializálódásra is hangsúlyt szeretne fektetni. Elmondása szerint első éven is sikerült összhangba hoznia a tanulást és a magánéletet, másodévre is ez a terve, amellett, hogy nagyobb hangsúlyt fog fektetni a célirányos szakmai előmenetelére, akár gyakornoki munkát is bevállalva.

Kicsivel nehezebb a dolga azoknak, akik most fejeznek be egy ciklust, hiszen ők a záróvizsgára is kell gondoljanak, amit nem szeretnének az utolsó pillanatra hagyni. 

– Idejében neki akarok látni, hogy vizsgamunkámat legyen időm megfelelően kidolgozni, illetve arra is legyen lehetőségem, hogy el tudjam dönteni, hogy hol szeretném folytatni a tanulmányaimat, hol szeretnék elhelyezkedni – emelte ki Kedves Dávid harmadéves egyetemi hallgató, aki azt sem rejtette véka alá, hogy az emberi kapcsolatokra és a végzős évvel járó nagy eseményekre is mindenképpen időt fog szakítani.