Amikor Kínában megjelent, mindenki meglepődött. Nem hitték, hogy ilyen gyorsan képes ölni. Amikor eljutott Európába, sokan kételkedtek, aztán amikor szinte egyik napról a másikra tömegesen fertőzött meg embereket, elgondolkodtak. Ahogy az áldozatok száma egyre nőtt, komolyabban vették. A kormányok intézkedtek, határokat zártak le, kijárási tilalmat rendeltek el. A második világháború óta világszerte nem volt ilyen készültségi szint. Harcban állunk a láthatatlan ellenséggel, a COVID-19 elnevezésű koronavírussal. Körképünk – a teljesség igénye nélkül – a megszólaltatott alanyaink által betekintést nyújt abba, hogy az őket befogadó országokat hogyan érintette a világjárvány.
Megbénulhat a világváros gazdasága
Annak ellenére, hogy február végére aggasztóak voltak a koronavírus elterjedésével kapcsolatos információk, az angol kormány mint ha tudomást se vett volna róla – mondja M. D. A. alkalmazott grafikus Londonból.
Március 10-e körül Boris Johnson miniszterelnök még azt nyilatkozta, hogy nem kell karanténba vonulni, van más „technika” a fertőzés elterjedésének megfékezésére. A más országokban hozott óvintézkedésekről szóló hírek eljutottak Angliába is, így mindenkinek furcsa volt, hogy miért nem rendeltek el korábban szigorúbb óvintézkedéseket a vírus elterjedésének meggátolására. Ez oda vezetett, hogy nagyon megoszlott a közösség véleménye. Egyrészt voltak, akik nagyon komolyan vették és veszik, és olyanok is, akik legyintenek rá, hisz ezt a következtetést vonták le az „intézkedések” kapcsán. Ettől sajnos nagy a nyomás, és igencsak megoszlanak a vélemények a közösségeken belül.
Londonban is kiürültek a polcok
Március 16-án a miniszterelnök még csak ajánlott óvintézkedésként javasolta az otthon ülést az egyik televíziócsatorna elő adásában. Március 23-ig be kellett volna zárni az áruházakat és a nem létszükségleti cikkeket forgalmazó boltokat, szolgáltatásokat. 24-ig azonban még nagyrészt minden nyitva volt. Ez is elégedetlenséget szült. Aztán 25-étől bevezették a karantént. Azóta csak a létszükségleti javakat biztosító vállalkozások működnek, és nyitva vannak az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak.
Óriási élelmiszer-vásárlási hullám söpört végig az országon. A hivatalos közlemény szerint a szigetországban 50%-kal megnőtt az élelmiszer-fogyasztás. Lenyűgöző, hogy míg estére kiürítették a vásárlók a polcokat, az üzletek nagy része reggelre már ismét tele volt.
A kormány hezitálása az emberek hangulatára is kihatott. Nagyon aggódnak a londoniak. Az emberek egyáltalán nem bíznak a kormányban. Attól tartanak, hogy két hét múlva Angliában is az lesz, mint Olaszországban. A zsúfolt, 10 milliós lakosú London a legveszélyeztetettebb. Ha hirtelen olyan nyomás kerül az angol egészségügyi rendszerre, mint Olaszországban, összeomlik. Nem kötelezték a maszk- és kesztyűhasználatot, de állítólag az egyszerűbb nem is használ. Mindenki attól tartott, hogy Londonban elszabadul a pokol. Néhány nappal ezelőtt azonban bejelentették, hogy ellátják a gyógyszertárakat gyorstesztekkel.
A tömbházunkban elhunyt egy 27 éves, kisportolt nő. Állítólag koronavírussal volt fertőzött. Ennek ellenére a fiatalok még a múlt héten is bulikat tartottak a Temze partján, s üvöltötték, hogy „dögöljön meg a koronavírus”…
Közben a kórházakból a nem akut betegeket hazaküldték, hogy több ágyhely legyen. A londoni eseménycsarnokot ideiglenes korházzá alakítják, több mint 4 ezer ágyat helyeztek el benne, és állítólag két hamvasztókemencét is beállítottak. Ez már jelzi, hogy a hatóságok komolyan veszik a fenyegetettséget – mondta M. D. A.
Beszélgetésünk után, március 23-án éjszakától bevezették a kijárási tilalmat Angliában is. Hozzánk hasonlóan csak indokolt esetben lehet kimenni: élelmiszert vásárolni, munkába, egészségügyi ellátásért és naponta egyszer egyéni testedzésre. Leállították a cégeket is, csak a létfontosságú egységek, intézmények működnek. Az óvintézkedések mellett bevezették a gazdasági segélycsomagot. Ha a világ üzleti központjában is beüt a krach, az hosszú távon kihat a világgazdaságra (is).
A frontvonalban
I. A. P. Lombardia egyik városi kórházában dolgozik. Egy hónapja a koronavírus elleni harcban a frontvonalon küzd kórházbeli kollégáival együtt.
– A kórházunkban február vége felé hirtelen megnőtt a koronavírussal fertőzöttek száma. Egyre többen kerültek be. Ekkor éreztük, hogy fele sem tréfa.
Február 19-én Milánóban a Bajnokok Ligája keretében az Atalanta Bergamo csapata a spanyol Valencia együttesével játszott, 40.000 ember volt a stadionban. Állítólag azért van a járvány központja Bergamóban, mert a nézők közül sokan fertőzöttek voltak. Még március elején sem vették komolyan az emberek a veszélyt. Először azt hitték, egy „normális” grippévírus. A hivatalosságok sem gondolták, hogy nálunk súlyosabb lesz a helyzet, mint Kínában. Amikor rövid idő alatt ilyen nagy arányban fertőződtek meg az emberek, a hatóságok bevezették a szigorú óvintézkedéseket. Elég későn.
Tíz éve dolgozom az egészségügyben, több éve kórházban, de még ilyent nem láttam. Olyan helyzetben vagyunk, mint ami az Apokalipszis most című filmben látható. A kórház minden részlegén csak koronavírus-fertőzötteket kezelnek, bezárt a járóbeteg-rendelés, a műtéteket felfüggesztették. Több száz beteg van. A könnyebb eseteket a szekción kezelik, ahogy súlyosbodik a helyzetük, viszik az intenzív terápiára. Néhány napja a műtőket is átalakították intenzív osztállyá, ahol lélegeztetőgéphez kötik a beteget. A COVID-19-et a járvány nagyarányú elterjedése előtt influenzavírusként emlegették, de másról van szó, jóval veszélyesebb. Kezdeti tünetei egyénenként változnak, olyan légúti megbetegedés, amely magas lázzal jár, a szervezetben általános fájdalmat okoz, köhögést, a súlyosabb esetekben tüdőgyulladást, légzési stresszt (angol rövidítése ARDS) vált ki, halált okoz. A lélegeztetőgépen levő betegeket hasra fordítjuk, ami sok esetben pozitív hatású. A kezelést betegenként az orvosok döntik el, hiszen egyénenként másként reagálnak, attól függően, hogy kinek milyen állapotban van a szervezete. Sajnos, a vírus nem csak az idősek körében szedi az áldozatait, fiatalok is halnak meg.
Senki nem volt felkészülve ilyen nagyarányú megbetegedésre, ezért fokozatosan vezették be az óvintézkedéseket. Most már komoly védőfelszerelésünk van, lélegeztető- gépeket is hoztak. Csak a speciális szűrőjű maszk véd meg. Nekünk arcot is takaró védőszemüveget is kell használnunk. A kollégák közül többnek felsebzett az arca, hiszen a szolgálati időben (délelőtt 7, délután 8, éjszaka 9 óra) le sem vesszük az arcvédőt. Így sem biztos a védelem. Az egészségügyi dolgozók közül többen is megbetegedtek. Vannak kollégáim, akik otthon vannak, mert pozitív a teszteredményük, izolálásra szorulnak, és nehezen helyettesíthetőek. Olaszországban több orvos és egészségügyben dolgozó is meghalt.
A sürgősségi rohammentő szolgálatosok hozzák a kórházba a betegeket, ők döntik el, hogy – az állapotuknak megfelelően – kit melyik osztályra fektessenek be. Ahogy valaki meghal az intenzív osztályon, azonnal hozzák a következő beteget. Sokan ötnapi kórházi kezelés után meghalnak, de olyan is volt, aki meggyógyult. Egy percre se tudunk megállni a szolgálati idő alatt. A járvány előtt egy ápolóra két beteg jutott, most egyszerre négyet-ötöt kell gondozni. Óriási a feszültség. Van aki sír, összeomlik…
Ha szerencsés a beteg, meggyógyul, de aki bekerül az intenzív osztályra és meghal, azt a családja többet nem látja.
Most már teljes, igen szigorú kijárási tilalom van érvényben Olaszországban. Kizárólag a munkahelyre és vásárolni mehetnek az emberek, a megfelelő dokumentumokkal. Három hete megengedték a kocogást, még lehetett sétálni a parkban, most ez is tilos. A szabálysértők ellen büntetőjogi eljárást indítanak. Most már senki sincs az utcán, az üzletek rövidített programmal tartanak nyitva, minden leállt. Sajnos, nagyon sokan hazamentek a vendégmunkások közül, akik jelentősen hozzájárultak az olasz gazdaság működéséhez, így nem lehet tudni, hogy a járvány után miként lesz életképes az ország – mondja I. A. P., majd örömmel újságolja:
– Néhány nappal ezelőtt bekerült a kórházba egy erdélyi magyar páciens. Amikor megtudtam, hogy földim, lélegeztetőgépen volt, nem válthattunk szót. Azóta javult az állapota, anyanyelvünkön beszélgethetünk. Reménykedünk.
Reménykedjünk, egyelőre ennyit tehetünk…
A témára való tekintettel, a megszólaltatottak kérésére az érintettek nevének kezdőbetűit használtuk a riportban.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
