A marosvásárhelyi római katolikus temető orvos-sírjai

Orvosaink emlékezete 2.

A könyv online bemutatására március 11-én a Studium Prospero Alapítvány székhelyén került sor. A kötetet, amely egy sorozat második része, a szerző, dr. Kiss Csekme Márta nyugalmazott családorvos ismertette. Meghívott Oláh Dénes római katolikus főesperes volt.

A kötet a marosvásárhelyi római katolikus temető orvosainak sírjait veszi számba, elhunyt orvosaink életéről, tevékenységéről ad áttekintést – mondta felvezetőjében a kötet szerkesztője, Nagy Zsolt. El-mondta, hogy ugyancsak a Studium gondozásában jelent meg 2017-ben a marosvásárhelyi református temető orvossírjait bemutató kötet, és előkészületben van a sorozat harmadik kötete, a helyi izraelita 

temető orvossírjait bemutató album is. 

Miután köszöntötte a kötetek fő szerzőjét, dr. Kiss Csekme Márta családorvost, Oláh Dénes főesperest, a Studium Alapítvány ügyvezető elnöke, dr. Vass Levente államtitkár videóüzenetben üdvözölte a kötet iránt érdeklődőket, a nézőket, illetve a meghívottakat. 

143 orvos alussza örök álmát a római katolikus temetőben

Dr. Csekme Márta kijelentette: – Szépnek tartom ezt a könyvet, hangulatos is, kedves is, és megmutatja a római katolikus temető jellegét is. Tulajdonképpen hónapok óta szerettük volna megtartani a bemutatóját ennek a könyvnek, ezért tartunk most online könyvbemutatót. 

Ezt követően elmondta, hogy 143 orvos alussza örök álmát a római katolikus temető sírhantjai alatt. Ezek közül 16 sírban két-két személy nyugszik, házaspárok vagy apa és gyermeke. A 143 orvos közül egy született a 18. században, 12-en a 19. században, a többi, 130 orvos a 20. században látta meg a napvilágot. 

Az összorvossírok száma a katolikus temetőben 143, a református temetőben 231. A könyv végén emlékeznek meg 11 orvosról, akik nem találhatók meg a katolikus temetőben. Közülük heten tanárok voltak az egyetemen, hárman főorvosok voltak, hárman pedig a 18. században születtek, és Marosvásárhelyen szolgáltak. 

A könyv történetéről elmondta, hogy 2018 őszén kezdtek hozzá az orvossírok felkutatásához, 2019 és 2020 fordulóján sikerült felfedezni az utolsókat. 2019 őszén Péterffy Attila elkészítette a fényképeket, Nagy Zsolt szerkesztő elkészítette a mellékleteket.

2020. július végén született meg az első 150 darab kötet, és tulajdonképpen azóta készülnek a bemutatóra. Nagyon kevés könyv volt, több kötelező példányt kellett többfelé eljuttatniuk, alig maradt belőlük eladásra az olvasóközönségnek, ezért november végén még megjelentettek 100 kötetet. Ezek után határozták el, hogy megpróbálják az izraelita temetőben is feltérképezni az orvosokat. 

A jó orvos tudós és varázsló egyben

Kiss Zsuzsánna, a kötet lektora is videóüzenetben fejtette ki, miért volt fontos ennek a könyvnek a kiadása. Elsősorban – mondta –, mert az orvosi szakma hivatás, mert helyzetünkben nem tanácsos, sőt kifejezetten veszélyes elfelejteni a múltunkat, mert lokálpatriotizmusunknak megtartó ereje van, mert Marosvásárhely színét-javát, felekezeteit, példaértékű közembereinek emlékét, a város szellemiségét akarjuk megőrizni és továbbadni. A jó orvos tudós és varázsló is egyben – tette hozzá.

A Kálvária úti a harmadik katolikus temető Marosvásárhelyen

Oláh Dénes római katolikus főesperes örömét fejezte ki, hogy ilyen értékes munkák születnek, és saját szavai szerint pár adattal szolgált a kötethez. Azzal kezdte, hogy a mai Bolyai líceum helyén volt valamikor az első katolikus templom Marosvásárhelyen, és annak a környékén volt egy temető, ami később fölszámolódott. A következő temető a mai Vártemplom, a valamikori ferences templom kertje volt. Ezért nevezik coemeteriumnak, Székelyföldön cinteremnek ezeket a templomkerteket, amelyek egyben temetkezési helyek is voltak. Végül a mostani temetőről beszélt.

– A reformáció teljesen megszüntette a katolikus egyházat, és fölszámolta, egészen a jezsuiták 1697-es ideérkezéséig, akik megkezdték a maguk áldásos munkáját, iskolát alapítottak. Akkoriban elsősorban az örmények kezdtek visszatérni a katolikus hitre, aztán folyamatosan mások is. Ekkor építettek egy fatemplomot, ami 1728-ig a mai Keresztelő Szent János-plébá- niatemplom helyén volt. Miután az egyházi élet újraszerveződött, szükség volt temetkezési helyre is, és így jött létre a mai Kálvária úti katolikus temető 1729-ben. Azért kapta ezt a nevet, mert a domboldalba a jezsuita atyák keresztutat állítottak fel – a keresztút a katolikus egyházban főleg a nagyböjtben gyakorolt imaformába nőtte ki magát, és nagyon sok keresztutat állítottak a természetben és sok katolikus templomnál. 1729-től kezdtek el temetkezni ebbe az új katolikus temetőbe. Ez tehát a harmadik katolikus temető Marosvásárhelyen. Háromhektáros terület, és kb. 3700 sír található benne; a református temető hathektáros terület, tehát területben is nagyobb, és a sírok számát tekintve is nagyobb – magyarázta a főesperes. 

– Az adatokat tekintve – folytatta – azt mondhatom, nagyon jó arányban vannak jelen az orvosok a katolikus temetőben. Büszke vagyok, hogy a temetőben 143 orvossír van. A 12 éves ittlétem alatt pár orvosnak én voltam az eltemető papja, aki a szertartást végezte, és igét hirdetett. Nagyon fontos dolog ez, viszont szomorú tény, sokkal többet temetünk, többet, mint összegezve ahány keresztelést és házasságkötést végzünk. A másik szomorú tény pont ebből adódik, kissé a temetők felé fókuszáltunk: ravatalozók épülnek mindenfelé, holott az élet nem a temetőkről kellene hogy szóljon, hanem az óvodákról meg a kisgyerekeket befogadó intézményekről. Ám az életünknek fontos és szerves része a temető, és azt megbecsülni, rendben tartani kötelességünk. 

A borítón látható a Don-kanyari emlékmű is, de az a gyönyörű sír, ahol a Szent Erzsébet-jelenet van megmintázva, sajnos többé így nem látható. Barbár kezek az alsó, a gyermekét tartó s az adakozótól kenyeret elfogadó alak szobrát ellopták. A nyomozás tart. Ez a könyv gyönyörű emlék erről a meggyalázott sírról – zárta beszédét Oláh Dénes főesperes.

Marosvásárhely társadalma kicsiben 

Ugyan orvossírokról van szó, de ha végiglapozzuk a köteteket, láthatjuk, hogy vannak itt magyarok, magyar érzelmű örmények, bolgárok, talán szászok is. Nem feltétlenül csak katolikus felekezetűek vannak a katolikus temetőben. Orvosok voltak, de szervesen bekapcsolódtak a város kulturális, művészeti és sportéletébe is. Ezek a kötetek valójában város-, illetve művelődéstörténeti kivonatok is, hiszen az egykori Marosvásárhely társadalmát láthatjuk kicsiben. 

A kötet mind a szerzőnél, mind pedig a kiadónál, a Studium Alapítvány székhelyén, a Rigó utcai szakkönyvtárban is bárki számára elérhető.