A memóriazavarok okozói

Jó és rossz hírek a memóriáról (1.)

Linda Melone és Kimberly Hiss egyesült államokbeli egészségügyi szakújságírók írásából Czárán Judit fordította magyarra a memóriával, az emlékezettel kapcsolatos megállapításokat, az írás Szendi Gábor Tények és tévhitek című honlapján jelent meg. A szerzők gyakran idézik a Harvard Egyetem Orvosi Karán oktató neurológus és kutató, a NeuroGrow Brain Fitness Center orvosigazgatójának, Majid Fotuhinak, az orvostudomány doktorának a megállapításait az agy egészségéről, a memória zavarairól.* 

Sokan panaszkodnak memóriájuk romlásáról. A memória az öregedéssel nem feltétlenül romlik, hanem megváltozik. Bizonyos életmódbeli tényezők hosszú távon rontják a memóriát – mások viszont akár javíthatják is. Az étrend, az alvás és a gyógyszerszedés is ezek közé tartozik. A memória romlása lehet időleges, és sokat lehet tenni ellene.

Van, aki úgy érzi, mintha köd ülne az agyán, ezt „az agyleszívást” okozhatják a gyógyszerek, amelyeket szed, az étel, amit megeszik, de akár bizonyos mikroorganizmusok is, amelyekkel a szervezete találkozik. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan tényezőt, ami feledékenységet okozhat. 

A pajzsmirigy működési zavara

„Bár a pajzsmirigynek nincs speciális funkciója az agyban, ha nem működik megfelelően, akkor romolhat a memóriánk. Aki pajzsmirigyalul- vagy -túlműködésben szenved – ezek nőknél gyakoribbak –, az feledékennyé válhat, és nehezebben tud koncentrálni” – állítja Majid Fotuhi, majd azt tanácsolja, hogy aki ilyen tüneteket észlel magán, kérje meg a háziorvosát, hogy küldje el pajzsmirigyvizsgálatra, hogy kiderüljön, nem pajzsmirigyprobléma áll-e a dolog hátterében.

Hőhullámok

A menopauza idején jelentkező hőhullámoktól olyan érzése támadhat a változókorban levő nőnek, mintha köd ereszkedne az agyára. „Minél több hőhulláma van egy nőnek a változókorban, annál nehezebben emlékszik nevekre és történetekre” – mondja dr. Fotuhi. „Szerencsére a hőhullámok nem károsítják az agyat, úgyhogy, ha elmúlnak, a memória visszatér.” A menopauza más tünetei, például az álmatlanság és az alvási apnoé ugyancsak okozhatnak memóriazavarokat.

Alváshiány

Aki alváshiányban vagy alvászavarban szenved, az fáradtabb, nehezebben tud koncentrálni, és a reakcióideje is megnő. Ám a nyolc óra alvásra vonatkozó sztenderd ajánlás nem mindenkinél működik. Aki reggel fáradtan ébred, és napközben is hajlamos elaludni, lehet, hogy több alvásra van szüksége, figyelmeztet dr. Towfighi.

Szorongás és depresszió 

Ha félünk egy hamarosan megtartandó fellépéstől, az számos vizsgálat szerint rossz hatással van a memóriánkra. „Nem tudjuk pontosan, mi a kapcsolat a kettő között, de minden jel arra mutat, hogy a depresszió, a szorongás és a bipoláris zavar megszakítja azt az idegi áramkört, amely az emlékek tárolásáért és előhívásáért felelős” – mondja dr. Amytis Towfighi kaliforniai professzor. „A memóriaprobléma súlyossága gyakran a hangulati zavar súlyosságát tükrözi, a súlyos depresszió súlyos memóriazavart okoz.” Ha a stresszes időszak soká tart, akkor megnő az agyban a kortizol szintje, miáltal az agysejtek veszítenek a szinapszisaikból (az agysejteket egymáshoz kapcsoló hidakból), és ez megnehezíti az emlékek tárolását és előhívását. A jó hír az, hogy ha a memóriavesztést a hangulati zavar okozza (szorongás vagy depresszió), akkor az legalábbis részlegesen visszafordítható.

Vényköteles gyógyszerek

Olvassuk el a gyógyszer-tájékoztatót: sok gyakran felírt vényköteles szer feledékenységet okoz. A szorongáscsökkentők (amelyek a benzodiazepinek közé tartoznak) tompítóan hatnak az agynak arra a területére, amely rövid távúból hosszú távúvá alakítja az emlékeket. A triciklikus depresszióellenes szerekkel is ugyanez a helyzet. A szívgyógyszerek, köztük a sztatinok és a béta-blokkolók ugyancsak okozhatnak memória- problémákat, ahogy a kábító hatású fájdalomcsillapítók, az inkontinencia elleni gyógyszerek, de még az allergia elleni antihisztaminok is. Fontos, hogy aki úgy érzi, hogy valamelyiknek köze lehet a memóriazavarához, konzultáljon orvosával.

Dohányzás

„A cigarettázás gyorsítja az agyban azoknak a kóros fehérjéknek a felhalmozódását, amelyek rontják az agy információfeldolgozó és -tároló képességét” – mondja dr. Towfighi. Egy, az Archives of General Psychiatryban publikált vizsgálatban 7 000 férfi és nő vett részt, és a kutatók azt találták, hogy a dohányosok agyműködése (a memóriájuk és a szókincsük is) idősebb korukban gyorsabban hanyatlott, mint azoké, akik soha nem dohányoztak. 

Stressz

Vészhelyzetben sokszor még olyan egyszerű dolgok sem jutnak az ember eszébe, mint a saját lakcíme. Egy, a Neuron című lapban publikált patkánykísérlet arra utal, hogy a stresszhormonok hatással vannak arra az agyterületre, amely a munkamemóriáért felelős. Bár itt állatkísérletről volt szó, az emberi agy is hasonlóképpen működik, magyarázza dr. Towfighi. „Az ismétlődő, krónikus stressz káros. A mellékvese által kibocsátott glükokortikoid hormonok krónikusan magas szintje arra készteti az agysejteket, hogy csökkentsék a receptoraik számát, miáltal az agysejtek kevésbé lesznek képesek reagálni a neurokémiai jelzésekre.”

Léteznek hatékony stresszcsökkentő módszerek, ilyen például a meditálás, ami a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint nemcsak a stresszt enyhíti, hanem a memóriát is javítja. Vizsgálatukban egyetemistáknak tartottak két hét alatt összesen nyolc alkalommal 45 perces meditációs üléseket, ami után a GRE teszten (felsőfokú felvételi vizsgateszt) átlagosan 460-ról 520-ra javult a teljesítményük.

Mikroorganizmusok

Egy csúnya herpesz nemcsak kellemetlen, hanem egy 2013-as vizsgálat szerint a memóriánkat is ronthatja. A kutatók bebizonyították, hogy azoknak, akik sok mikroorganizmussal, például az 1-es típusú Herpes simplex vírussal találkoznak (ez okozza az ajakherpeszt), nagyobb valószínűséggel lesznek életük során memóriaproblémáik, mint azoknak, akik kevéssel. Bár a herpeszvírus ellen nincs vakcina, a gyerekkorban más vírusos betegségek ellen beadott oltások segíthetnek megelőzni egy sor felnőttkori problémát. Ezenkívül a rendszeres testedzés is segíthet. Az orvosok úgy vélik, hogy a gyakori fertőzések károsíthatják az ereket is; erre utal, hogy a magasabb fertőzöttségi teher a sztrók és a szívroham kockázatát is növeli. 

Zöld tea

Jó hír, hogy a Baseli Egyetem vizsgálata szerint a zöld teában található vegyületek javítják a memóriát. „A zöld teában található vegyületek, köztük az EGCG és az L-theanin segítik a neurogenezist (az új idegsejtek termelődését) a hippokampuszban, az agynak azon a területén, amely a rövid távú memóriáért és az új dolgok megtanulásáért felelős” – állítja dr. Fotuhi. Hogy ehhez mennyi zöld teát kell innunk, az egyelőre nem tisztázott, de dr. Fotuhi azt ajánlja, hogy a memóriánk javítása érdekében a zöld tea fogyasztását kombináljuk más egészséges szokásokkal, például rendszeres testmozgással. 

Sportolás

Ha gyakran megizzadunk, az ugyancsak segít a memóriánk frissen tartásában. „A sportolás javítja a hangulatunkat és az alvásminőségünket, és ezáltal jót tesz a szellemi működésünknek és a memóriánknak is” – mondja dr. Towfighi. A Brain, Behavior and Immunity című lapban publikált állatkísérlet szerint 12 hétig tartó, napi rendszerességgel végzett futással már jelentősen növelhetjük az agysejtek számát. A memóriánk maximális felturbózása érdekében dr. Towfighi heti négyszer 45 perc aerobic típusú edzést javasol. 

B12-vitamin 

A vegetáriánusok és a vegánok nagyobb valószínűséggel szenvednek B12-vitamin-hiányban, amely vitamin az idegsejtek és a vérsejtek egészségének a megőrzéséért felelős, valamint a DNS termelődését is segíti. Ennek az oka az, hogy a B12-vitamin természetes formában csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő: a tenger gyümölcseiben, a húsban, a tojásban és a tejtermékekben. A B12-hiány, amellett hogy fáradtságot, étvágytalanságot, szorulást és fogyást okoz, memóriaproblémákhoz is vezethet. Ha valaki úgy érzi, hogy hústalan étrendje okozhatja a memóriazavarait, akkor kérje meg a családorvosát, hogy küldje el vérvizsgálatra, ahol kiderül, szüksége van-e a B12-vitamin pótlására. 

Az időskori memória jellegzetességeiről május 25-i összeállításunkban olvashatnak. 

*Forrás: Melone, L.: Unexpected things that mess with your memory és Hiss, K.: Getting better (yes, truly) with age. Health: The power of memory, 2022